Látványos fotókon a fertődi Esterházy-kastély évszázadai

Nem tudom, ki hogy van ezzel, de én nagyon szeretem az „ilyen volt – ilyen lett” fotókat. Nehogy félreértsenek, nem a vágósúlyról süldősúlyra fogyott magamutogatók avagy különféle gyanús fogyasztószereket reklámozók kétes valódiságú képeire gondolok, hanem főleg épületekre, utcarészletekre, természeti tájakra. És igencsak kedvemet lelem a különbségeket keresős feladványokban is, függetlenül attól, hogy az kisgyerekeknek szóló egyszerű rajz (amúgy fogott már ki rajtam ilyen) vagy két, különböző időpontban ugyanarról a helyszínről, illetve épületről készült fotográfia.

Az archív felvétel 1947 és 1957 között készülhetett, amikor terménytárolásra használták a fertődi Esterházy-kastély dísztermét. Fotó: Esterházy-kastély Fotótár, digitális archívum

Az elmúlt hónapokban többször találkozhattak honlapunkon a fertődi Esterházy-kastélyegyütteshez kapcsolódó cikkekkel, videókkal. Bár a járványhelyzet miatt a „magyar Versailles” csodavilága nem látogatható, de az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. munkatársai folyamatosan igyekeztek fenntartani az érdeklődést a kastély és környéke iránt, különlegességeket, ritkaságokat, sőt titkokat osztva meg a nagyközönséggel – nemcsak honlapjukon és közösségi oldalukon, illetve YouTube-csatornájukon, hanem a sajtó nyilvánosságát is igénybe véve. Mint Eszterháza szerelmese, örömmel tapasztaltam, hogy minden megosztottság ellenére ez volt az a téma, amelyiknek egy orgánum sem bírt ellenállni.

Legutóbb történelmi képösszeállítást tettek közzé az eszterházai örökséghelyszínről. Párba állított korabeli, archív és a jelenben készült fotókon válik szemléletessé a fertődi Esterházy-kastély évszázadok alatti átváltozása. Segítségükkel fogalmat alkothatunk arról, hogyan tépázták meg a történelem viharai a fényűzés, a művészetek, kultúra, a hercegi pompa helyszínét. A múltbéli állapotokat összehasonlíthatjuk a ma látható, újabb fénykorába lépett, folyamatosan fejlődő, szépülő helyszínnel.

A déli homlokzatot megörökítő archív felvétel 1895 és 1899 között készült.
Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Klösz György fényképei

Az 1895–1899- es időszakban költözött be Cziráky Margit hercegné férjével, Esterházy IV. Miklóssal a Csipkerózsika-álmát alvó épületbe. A kastélyt és annak parkját felújíttatták, megteremtve ezzel a „magyar Versailles” második fénykorát.

Az archív fotó 1935-ben készült
Fotó: Fortepan/Fortepan

A második fénykort ugyan lezárta Cziráky Margit hercegné halála, azonban a fertődi Esterházy-kastély egészen 1945-ig lakott volt.

Az archív felvétel 1947 és 1957 között készülhetett, amikor terménytárolásra használták a kastély dísztermét
Fotó: Esterházy-kastély Fotótár, digitális archívum

A II. világháború után a kastély berendezését széthordták, falai között mezőgazdasági kutatóintézet működött, helyiségeit irodáknak, raktárnak, géptárolószínnek használták. Napjainkra a kastély középrészének díszterei visszanyerték eredeti pompájukat, állandó és időszaki kiállítások, rangos fellépőkkel zenei események sora várja az érdeklődőket, miközben a felújítás folytatódik.

A felvétel a díszudvar 1952-es állapotát mutatja – a másik pedig 2020-ban, az ünnepi díszkivilágításban
Fotó: Fortepan/EszterhÁza.hu

Az 1950-es évek második felére eltűntek a traktorok és a gabonászsákok a kastély termeiből, és elkezdődött az a munka, amelynek eredményeként – Joseph Haydn halálának 150. évfordulójára – 1959-ben múzeum nyílt az épületben.

A kastélyterek online is megtekinthetők az örökséghelyszín közösségi oldalán és honlapján, ahol online tárlatvezetés is várja az érdeklődőket.