Neparáczki Endre a hun származásról: A székely népi emlékezetnek lehet igaza

„Képesek vagyunk további Árpád-házi uralkodókat azonosítani” – mondta Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának igazgatója, a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének kutatója az Erdély.ma-nak adott interjúban.

„Számunkra az egységes történeti kép kialakítása a cél” Fotó: Kurucz Árpád

Neparáczki Endre archeogenetikus, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának igazgatója kutatásaik eredményeiről is beszámolt az Erdély.ma-nak adott interjúban. Az archeogenetikus hangsúlyozta: megválaszolták, hogy a honfoglaló őseink apai és anyai vonalainak nagy hányada Belső-Közép-Ázsiába vezethető vissza, és

nemrég jelent meg az úgynevezett honfoglalás kori köznépi temetők anyagának genetikai vizsgálata, mely népesség anyai vonalon elkülönülő összetételűnek tűnik az elit népességtől.

Ezen népességek különböző arányban járultak hozzá a mai magyarság genetikai összetételéhez, az arányok meghatározását egy következő kutatásban végzik el.

„Elsőként közöltünk férfi ágú genetikai adatokat az avar elitből, mely adatok alapján Északkelet-Szibéria leszármazásúnak találtuk őket, és a genetikai összetételük a ma élő burjátokra hasonlít. Tavaly nyári eredményünk, hogy közöltük az Árpád-házra jellemző Y-kromoszómás csoport-mélyanalízisét,

melynek eredményeképp képesek vagyunk további Árpád-házi uralkodókat azonosítani.

Idén hozzáláttunk a grandiózus középkori igazságügyi analízisnek; mely során a fehérvári csontkamrában található több mint kilencszáz egyénhez tartozó maradvány közül szeretnénk a lehető legtöbb királyt és családtagot azonosítani” – mondta a kutató.

„Egyáltalán nem lenne meglepő a székely népi emlékezetnek a valóságtartalma”
Fotó: Kurucz Árpád

Az interjúban felmerült, hogy Erdélyben és különösen a székelyek között nagyon erős a hun származástudat, és ezt a középkori krónikák, a hazaiak és a külföldiek is egyaránt tényként kezelik. Kérdés, hogy a tudomány mit tud kezdeni ezzel a hagyománnyal. A kutató szerint a krónikáink valóságmagját a XX. században a történészek egy része lesöpörte az asztalról, pedig ezekben lejegyezték uralkodóink hun származástudatát, amelyet gyakorlatilag mesének tituláltak némely történészek, vagy szebben fogalmazva német átvételnek gondoltak.

„Ezt a megállapítást mindenképp árnyalja a tavaly nyáron megjelent nemzetközi publikáció, melyben a szerzők

az általuk vizsgált ázsiai hun leletek és a Turul-nemzetség tagjai közötti haplotípus-egyezést írtak le.

Ezzel megerősítették a néphagyományt, a népzene és egyébként a krónikáink ezen értesülését. Ebből kiindulva egyáltalán nem lenne meglepő a székely népi emlékezetnek a valóságtartalma” – mondta Neparáczki Endre.

Idén arról lehetett olvasni, hogy az Archeogenetikai Kutatóközpont Mátyás király származását is vizsgálni kezdte: genetikai kutatások céljával mintát vettek a fiának, Corvin Jánosnak és unokájának, Kristófnak a horvátországi Lepoglava pálos kolostorában található csontjaiból. A kutató szerint van rá esély, hogy Mátyás király csontjait azonosítani tudják a székesfehérvári osszárium számos, összekeveredett csontjai között.

„Ez az egyik célunk. Mivel Corvin Jánosból és Kristófból mintát vettünk, majd sikeresen megszekvenáltuk, így

minden lehetőségünk megvan a Hunyadi-család felmenőinek azonosítására.

De ezen túlmutatóan a többi ott nyugvó, Árpád-házi uralkodót is szeretnénk azonosítani. Majd hosszabb távon a lehető legtöbb uralkodónak, feleségnek és családtagnak fejfával ellátott sírhelyet biztosítani” – mondta Neparáczki Endre.

A középkori pletykák szerint Mátyás apai ágon Luxemburgi Zsigmond leszármazottja (unokája), ennek lehetőségét már a korabeli források is felvetik, a jelenlegi kutatás ezt is tisztázhatja.

„A történeti források szerint Luxemburgi Zsigmond gyermeke: Luxemburgi Erzsébet is Fehérváron nyugszik. Amennyiben ennek valóságtartalma igazolódna, Corvin Jánoshoz igen közeli genomadatai lennének.

Tehát megvan rá az esély, hogy ezen kérdést is le tudjuk zárni” – így a kutató.