Az épület példás akusztikáját bizonyította a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarának produkciója, amikor Medveczky Ádám vezényletével előadták Mendelssohn Reformáció szimfóniáját.
Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a Krónikák 2. könyve 5. rész verseiből olvasott fel, amelyek Salamon templomának felszentelését mesélik el.
– Ha egy közösség fontos állomáshoz érkezik, ha azt érteni akarja, a Szentíráshoz kell fordulnia. Ha Istennek házat szentelünk, az első igazi templom szenteléséhez kell fordulnunk – figyelmeztetett Balog Zoltán, aki felidézte a Krisztus születése előtt ezer évvel történteket: amikor megérkezett a frigyláda, először az előtérbe, ahová mindenki bemehetett, majd vitték tovább a belső udvarba, s egyre beljebb, ahová mind kevesebben juthattak, végül a szentek szentjébe, ahová a főpap is csak egyszer léphetett be egy esztendőben.
– A kerubok két szárnya közt volt egy kicsi rés, ott, ahol a hitetlennek nincs semmi. Évszázadokkal később a pogány fejedelem, IV. Antiokhosz bement, s hahotázni kezdett: nincs itt senki, nincs itt az istenük. Ám amint lovával kiugratott, holtan zuhant le a nyeregből – idézte fel a püspök, majd folytatta a szentíró leírásának magyarázatát: egyszerre valami szokatlan történt, a papok nem tudják ellátni a hivatásukat.
– Meglepetésszerűen megjelent az Úr dicsősége. Megjelent, így tovább nem volt szükség a papok szolgálatára. A zene ellenben tovább szólt. A zenében pedig az Úr dicsősége – mutatott rá Balog Zoltán, megjegyezve: nem véletlenül nevezik Johann Sebastian Bachot az ötödik evangélistának.
– A lelkipásztoroknak vissza kell vonulniuk, amikor a találkozás Isten és ember között megtörténik. Ahogy a kerubok szárnya vigyáz a szent ládára, úgy vigyáz Isten jelenléte mindannyiunk életére – fogalmazott a lelkész. – Minden templomépítés története azt üzeni: ha elkészíted a lelkedet, ha imádságba foglalod a vágyaidat, ha énekelsz, zenélsz Neki, akkor Isten dicsősége betölti az életedet, a házad, a napjaid. Csak tartsd üresen azt a teret, amit más nem foglalhat el.
llés Dávid esperes imádsága után Börzsönyi János lelkész, a szabótelepi református közösség lelkipásztora összefoglalta a templom felépítésének történetét.
A templomépítés terve először 1943-ban merült fel a gyülekezetben. Megtörtént az alapok kiöntése, ám a folytatást meghiúsította a második világháború. A világégést követően sem javult a helyzet, 1949-ig a Lázár utcai elemi népiskolában tartottak istentiszteleteket, utána pedig a szovjet típusú államhatalom ellehetetlenítette az egyházakat. A Mártírok úti orvosi rendelőt a Lázár iskolából való kitiltást követően vásárolta meg a gyülekezet tízezer forintért. Imaházuk ebben az épületben működött mostanáig. A másik, Torockó utcai imaházukat 1983 és 85 között építették vályogból. Az itteni, háború után életre hívott közösség lelki vezetője Bagdy István lelkész, Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus édesapja volt. 2011-ben Földesi Gyula akkori fideszes alpolgármester javaslatára keresték fel Makovecz Imre építőművészt, s kérték, tervezze meg a templomot. A mester a vázlatok elkészülte után tanítványát, Dósa Pap Tamást bízta meg a tervek elkészítésével. A professzor asszony 2014-ben édesapja emlékére egyévi jövedelmét ajánlotta fel a templomépítés támogatására. Majd élére állt annak a civil összefogásnak, amelynek keretében sok tíz millió forintnyi adomány gyűlt össze; a szükséges összeg a magyar kormány támogatásával teljesedett ki, az építészeti terveket Pesterzsébet önkormányzata finanszírozta, valamint jelentős adományt tett az előző fővárosi önkormányzat is.
Kató Béla, az erdélyi református egyházkerület püspöke ünnepi beszédében kiemelte:
a református templomoknak ritkán adnak nevet, ám ezt a templomot méltán fogják híres tervezőjéről emlegetni.
– Ti úgy gondoltátok, a történelmi pillanat azt kívánja, hogy megmagyarázzuk a világnak, hogyan volt lehetséges felépíteni ezt a templomot. A kulcsszó az összetartozás. Az egyén, a közösség, a nemzet összefogásából született, több mint háromezer társával a Kárpát-medencében – hangsúlyozta Kató Béla. – Azért vagyok itt, mert a szabótelepi közösség kifejezte óhaját, hogy templomuk az erdélyi bözödújfalui Összetartozás templomának testvére legyen.
A püspök emlékeztetett az elárasztott Bözödújfalura, ahol a vízből csak a templomtorony emelkedett ki, amíg össze nem roskadt, s eltűnt a föld színéről, akár az egész falu. Az egykori lakosok minden esztendőben visszajárnak, s 2020-ban elhatározták, visszaépítik a tó közepén az egykori templom tornyát, a megmaradás és az összetartozás szimbólumaként.
– Hálaadás az első szavam, hiszen, ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építői. Hálás vagyok, amiért elfogadta Isten az én szolgáló felajánlkozásomat, hogy elinduljak lelkész édesapám nyomdokain az Úr háza felépítésének szolgálatában – mondta Bagdy Emőke, hozzáfűzve: hét éve indult a megvalósulás felé az egykori álom, három éve pedig szilárd realitás lett az alapkő letételével, 80 évi reménykedés után.
– Páratlan adakozási kedvvel találkoztam országszerte és határainkon túl. Ők Neked adakoztak – így a professzor asszony. – Megértettem, ott laksz a magyar szívekben. Hála ezért, Urunk! Köszönöm, hogy olyan ország polgára lehetek, amely nem rombolja, hanem építi a hitet, amelynek vezérelve az élettörvény tisztelete.
Orbán Viktor miniszterelnök köszöntőjében úgy fogalmazott: tegnap egyetemet avattunk a református fellegvárban, Sárospatakon, ma templomot avatunk.
Templomaink világítótornyok, amikor új épül, növekszik a fény a világban. A mai templomszentelő délután fénye sajátos megvilágításba helyez bizonyos civilizációs folyamatokat
– fejtette ki Orbán Viktor, megjegyezve: saját példánkon érezzük az igazságot, amely szerint először mi alakítjuk az épületeinket, hogy utána azok alakítsanak bennünket.
– Megritkultak az alkalmak, amikor egy komoly vállalkozás legnagyobb támogatói közt, a mindenkori kormányzat mellett, magánszemélyeket is látunk. Bagdy professzor asszony magánszemélyként az építkezés legnagyobb magánmecénása – emelte ki a miniszterelnök, hozzátéve: Makovecz Imre élete alkonyán álmodta meg ezt a templomot, amely magán viseli keze nyomatát.
– Épületekre nem szoktuk mondani, hogy őshonos, de Makovecz minden épülete őshonos a Kárpát-medencében – fogalmazott Orbán Viktor, rámutatva: kitűnik Dósa Pap Tamás alakja is, aki kidolgozta azt, amit idős mesterének nem volt ideje.
– Az épület, amelyben állunk, annak is hírnöke, hogy létezik Pesterzsébeten egy olyan református gyülekezet, amely hisz a saját jövőjében. Sokat hallani arról, hogy keresztény közösségek kiveszőben vannak. Magyarországon ez nincs így. Mi magyarok ezer éve templomépítő nemzet vagyunk. Európában egyre kevesebb a templomépítő nemzet. Hányan és hányszor akartak felzárkóztatni bennünket oda, ahol ma már nem templomokat, hanem mecseteket építenek.
Mi azonban nem akarunk letérni arról az ösvényről, ahol ezer esztendeje járunk.
Ez csak akkor lehetséges, ha az állami és egyházi közösségek együttműködnek, amit szentesít az alaptörvényünk – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök. – A magyarok csak keresztényként maradhatnak meg.
Határok közé zárt ország, de határtalan lélek, ez Magyarország.
Hogy megmaradjunk, templomépítő nemzetnek kell lennünk. 2010 óta a Kárpát-medence magyarlakta területein százötven templomot építettünk, több mint háromezret megújítottunk. Az összetartás templomában vagyunk, az összefogás, a közösségépítés a jövőt jelenti. Soli Deo gloria!
Borítókép: a Makovecz Imre tervezte Összetartozás temploma. Fotó: Mirkó István
