„Nyelvünket és kultúránkat őriznünk kell”

Kevés ember van, aki nem hallott még a badacsonyi bor kapcsán Badacsonyról, a tanúhegyek legnagyobbikának, a Badacsony hegynek védettségében fekvő településről. Sok kiváló író, költő, gondolkodó, művész élt és él itt, akiknek ihletet adott alkotásához, életéhez ez a mediterrán szépségű hely. Gondoljunk például Kisfaludy Sándorra, Keresztúry Dezsőre vagy Egry Józsefre, hogy csak néhány nevet említsünk. Nem véletlen, hogy Pusztay János nyelvészprofesszor kezdeményezésére Badacsonytomajon rendezik meg a Határtalan magyar irodalom című konferenciát, immár harmadik alkalommal.

Ma délután kezdődött az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Magyar Napló Kiadó háromnapos  irodalmi konferenciája. A rendezvény védnöke Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke. Az ő megnyitójával kezdődött a délutáni tanácskozás. Az elnökasszony érdekes témát fejtett ki megnyitójában. Elmondta, hogy a nemzetpolitikával foglalkozó szakemberek, politikusok számára fontos az identitás védelme. 

– Foglalkoztunk azzal, hogy az emberek alapvető jogai között, mintegy generációs jogként definiálni kellene, hogy az ehhez való jog mindenki számára biztosított legyen ebben a globális világban, ahol rendkívül kiszolgáltatottá vált az ember – mondta Szili Katalin. – Ha sokat beszélünk arról, hogy a sokszínűséget meg kell őrizni, az azt jelenti, hogy ezt az egyediséget és a sajátosságot, mármint nyelvünket és kultúránkat, őriznünk kell. Számomra azért is fontos ez a találkozó, mert az identitás és az irodalom egyik fontos tartóoszlopa a nyelv – mondta többek között Szili Katalin.

Pusztay János nyelvész, professor emeritus köszöntő szavaiból kiderül, hogy az irodalmi konferenciát harmadik alkalommal rendezik meg. A második konferenciát tavaly nem tudták megtartani a vírushelyzet miatt, de kötetben megjelenik ennek anyaga. A harmadik konferenciát most élőben rendezik meg. Pusztay János a konferencia tematikájával kapcsolatos kérdésünkre elmondta, hogy az irodalmi kánon áll a középpontban. Ez azt jelenti, hogy egy irodalmi közösség az adott irodalmon belül mit tart a legértékesebbnek vagy népszerűsítendőnek. Emellett mindenki hozza a maga témáját. Új kiadványokat mutatnak be, egy-egy költő életművéről vagy egy-egy művéről tartanak előadást, többnyire határon túli költők műveiről szólnak az előadások. Szó lesz a PIM és a Petőfi Kulturális Ügynökség  területén történő változásokról, Trianon és az irodalom témaköréről, az Előretolt Helyőrségről, csak néhány témát kiemelve. Majdnem minden régió képviselteti magát – mondta a nyelvészprofesszor. 

Borítókép: Egry József 1916-ban készült, Balatoni hegy című festménye.