Erdő Zoltán tárogatóművész országos oktatási programtervezetet dolgozott ki, mellyel nemzeti hangszerünket a jövő nemzedéke megismerheti és zenei repertoárját iskolai keretek között elsajátíthatja. Kezdeményezte egyúttal a hangszer oktatásához szükséges tanmenet kidolgozását is.
Küldetésemnek érzem a tárogató népszerűsítését és széles körű megismertetését, különösen a felnövekvő nemzedékre, a mai kor gyermekeire fókuszálva. Ezért is igyekszem rendhagyó zenei órák keretein belül bemutatni a hangszert az általános és középiskolás diákok számára, történelmi ismeretekkel gazdagítva
– mondta a díjazott.
Gyűjtőmunkája során több évszázaddal ezelőtt írt dallamokat és elfeledett zeneműveket kutat és mutat be tárogatókoncertjei alkalmával. Erdő Zoltán kezdeményezte a nemzeti tárogatóintézet megvalósítását, amely a világon egyedülálló intézményként működhetne. Az itt megvalósuló hangszeres oktatások, tanári továbbképzések és különleges zenei programok révén a tárogató által közelebb kerülhetünk a magyarság páratlan történelméhez és zenei kultúrájához.
A díjátadóra Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely polgármestere írt laudációt, melynek teljes szövegét alább olvashatják.
Tárogató, a magyar lélek hangja
Jó embert, példaképet kerestek, a legjobbat az adott évben, akinek a munkásságában hangsúlyozottan jelenik meg a magyar nemzet iránti elkötelezettség, a magyar kultúra hagyományainak megőrzése, ápolása és a jövő nemzedékének való átadása.
Amikor rátaláltam a kiírásra, nem véletlenül Erdő Zoltán jutott az eszembe. Hiszen nemcsak tettei, hanem az előadásaiból sugárzó energiája, a zenéjéből fakadó lelki ereje, a kitartása, áldozatvállalása, mások megsegítésére is mindig nyitott személyisége mindenki számára példaértékű.
Mintegy két évtizede kimagasló művészi és zenetanári munkásságával került a magyar zeneoktatás középpontjába.
Erdő Zoltán klarinét- és tárogatóművész 1984-ben született Miskolcon, gyermekkorát és iskolai éveit Szerencsen töltötte. Tizenhárom éves, amikor a zsűri különdíját nyeri el a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola VI. Országos Klarinétversenyén Budapesten, amikor még nem tudhatta, hogy később közel tíz évig ugyanennek az intézménynek a klarinéttanára lesz.
Középfokú tanulmányait a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta, ez idő alatt számos világhírű mestertől tanulhatott, többek között Michel Arrignonnak, a párizsi konzervatórium klarinétprofesszorának, Kovács Bélának, a Zeneakadémia Kossuth-díjas klarinétprofesszorának, Wenzel Fuchsnak, a Berlini Filharmonikusok szólóklarinétosának, Rozmán Lajos Liszt-díjas klarinétművésznek, valamint Berkes Kálmánnak, a tokiói zeneakadémia klarinétprofesszorának a mesterkurzusain.
Több ízben lépett fel szólistaként a Zempléni Művészeti Fesztiválon.
Klarinéttanári diplomáját a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetében vette át, majd tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen folytatta, ahol klarinétművészként végzett. Több nemzetközi versenyen mérette meg magát és sikeresen szerepelt a torinói Marco Fiorindo, a carlinói és a ljubljanai klarinétversenyeken.
Immáron húsz éve foglalkozik klarinéttanítással alap-, közép- és felsőfokon. Tíz éven át tanított Budapesten a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskolában, majd meghívást kapott volt iskolájába, és 2014-től a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetének klarinéttanára. Tanítványai között találhatunk országos klarinétversenyek nyerteseit, dobogós helyezettjeit, nemzetközi versenyek győzteseit, valamint zenei konzervatóriumban, zeneművészeti főiskolán és Zeneakadémián továbbtanulókat. Tanítványai rendszeresen a dobogó legmagasabb fokán végeztek a zeneiskolai és középiskolai országos klarinétversenyek során, ezért Kiváló pedagógus elismerésben részesült 2012-ben, valamint 2014-ben és 2015-ben.
Pedagógiájának legfontosabb szempontja az egyéniség felismerése és annak fejlesztése a tanítványban, lépcsőzetes haladási struktúra folyamatos megmérettetésekkel.
1940 óta van a családja birtokában az a nagyapjától örökölt 120 éves tárogató, amely immáron négy generáción keresztül örökíti tovább a magyar lélek legnemesebb hangját. Hivatásának tekinti, hogy kulturális értékmentő munkát végezzen a tárogató bemutatásával és népszerűsítésével.
Szólókoncertjein kívül több zenekarban is megszólaltatja a tárogatót a klasszikus zenétől a népzenén át egészen a kortárs improvizatív zenéig. Az elmúlt években több alkalommal járt az Egyesült Államok és Kanada legnagyobb városaiban, valamint Marokkóban és Svájcban is népszerűsítette a klasszikus tárogatóirodalom ritkán hallható gyöngyszemeivel hazánk zenei kultúráját.
A 2014-ben alakult Trio à la Kodály együttes alapítója és tárogatószólistája. A Kodály Zoltán által gyűjtött magyar népdalokat feldolgozó alkotómunkásságukkal megfordultak a hazai koncerthelyszínek legszebb előadótermeiben, mint például a Művészetek Palotájában és a pécsi Kodály Központban. Erdély legnagyobb magyar városaiban is rendszeresen koncerteznek, de zenéjükkel eljutottak Stuttgart, Bukarest, Szkopje, Brüsszel és München leghíresebb koncerttermeibe is.
Erdő Zoltán sokoldalúsága nemcsak különleges zenei tudásában és művészi tehetségében mutatkozik meg. Szívén viseli az anyaország határain túl élők sorsát és meg nem szűnő kitartással keresi fel a magyarlakta településeket. Küldetésének tekinti, hogy tudását átadhassa tanítványinak és hallgatóságának.
Fontos számára a magyarság történelmének pontos megismerése és megismertetése. Történelmi, irodalmi pályázatok, jótékonysági események, zenei programok szervezésével igyekszik felébreszteni vagy épp fenntartani az utánunk következő nemzedékek felelősségérzetét a haza iránt. A határainkon túl élő diákok egy-egy ilyen rendhagyó történelemórán találkozhatnak a magyarságot átfogó lélekerősítő gondolatokkal, ezáltal ismerhetik meg a tárogatót, a magyar nép ősi hangszerét, szerepét a magyarság történelmében és zeneirodalmában. Ennek érdekében országos oktatási programtervezetet dolgozott ki Tárogató, a magyar lélek hangja címmel, interaktív ismeretterjesztő előadások formájában, az általános és középiskolai tanulók számára. A programban a diákok megismerkedhetnek a tárogató nemzetünkhöz kapcsolódó dallamkincsével, valamint II. Rákóczi Ferenc életével és korának bemutatásával egy történelmi „időutazáson”.
Szülőföldje és a Zemplén szerelmese lévén Erdő Zoltán éppen ez idő tájt talált otthonra párjával Tokaj-hegyalján a festői kis településen, Hercegkúton. Élete különleges lehetőségének tartja, hogy további terveit és zenei küldetését Sátoraljaújhely város kulturális közösségével együtt folytathatja.
Városunk vezetése büszke a kurucok földjén a tárogatóra, és fontosnak tartja, hogy az méltón képviselje az egész magyarságot, nemzetünk összetartó erejét. Tudom, hogy számtalan területről sok csodálatra méltó embert ajánlottak a díj megalkotóinak figyelmébe, éppen ezért tisztelettel szeretném megköszönni, hogy 2022-ben az Erdélyi Magyar Örökség díjra jelöltünket, Erdő Zoltánt találták a legérdemesebbnek.
Egy beszélgetést a díjazott Erdő Zotánnal alább megtekinthetnek:
Borítókép: Erdő Zoltán (középen), Bánné Gál Boglárka és Fekete Péter államtitkár a díjátadón (Fotó: Juhász Ákos)
