A „Kettős képességű vezetés a szimfonikus zenekaroknál és a zeneoktatásban” című díjazott írás fő következtetése, hogy a klasszikus zene szervezetei (is) úgynevezett kettős képességű menedzsmentet igényelnek üzleti sikerességük fenntartásához. Mindez azt jelenti, hogy
képessé kell válniuk mind a meglévő erősségeik kiszámítható megtérüléssel járó kiaknázására, mind az új alternatívák bizonytalan megtérüléssel járó feltárására, kísérletezésre is.
Ehhez olyan vezetőkre van szükség, akik egyszerre képesek megőrizni a klasszikus zene értékeit és menedzsmentinnovációkat alkalmazni, új technológiai lehetőségeket kiaknázni.
Mivel a zenekaroknak – a vállalatokhoz hasonlóan – folyamatosan alkalmazkodniuk kell a változó piaci, társadalmi, környezeti és technológiai feltételekhez és fogyasztói igényekhez, az emberek szabadidejéért folytatott versenyben nem elég a meglévő repertoárjukra támaszkodni és a hagyományos üzleti modelleket követni.
Számukra az egyik legnagyobb feladatot jelenleg a koncertlátogatók következő generációjának megszólítása jelenti, akik a kreativitást, az innovációt, az aktív részvételt és a multiszenzoros élményeket értékelik.
Hasonlóképpen a zenepedagógusoknak is kétoldalú megközelítésre van szükségük: meg kell találniuk a megfelelő egyensúlyt a hagyományos és az innovatív megoldások között. A tanulóknak ugyanis az órák személyes látogatása mellett online lehetőségek is rendelkezésre állnak.
Ma már szinte minden hangszertípushoz, minden tudásszinten, sok műfajban elérhetőek profi zenészek által fejlesztett, ismert művészekkel készült alkalmazások,
oktatóvideókkal, valós idejű visszajelzésekkel és akár játékos kihívásokkal. A digitalizáció, a zeneoktató alkalmazások használata – annak korlátaival együtt is – hatékonyabbá, élvezetesebbé és sokszor olcsóbbá teheti az otthoni zenetanulást, emellett hozzájárulhat a zeneszerető és koncertlátogató fiatalok következő generációjának kialakításához is – állapítja meg a díjazott közlemény.
A kutatók ajánlása szerint a zenekaroknak, zeneoktatóknak érdemes újradefiniálniuk a fogyasztói élményt, fokozniuk
a „fogyasztók” kényelmét, és szélesíteniük a hozzáférési lehetőségeket a térbeli és időbeli korlátok csökkentésével. A digitalizációban rejlő lehetőségek kiaknázására kiváló példa az online koncertközvetítés, streaming, a zeneoktató alkalmazások használata, az időbeli késleltetést csökkentő szoftver alkalmazása, gamifikációval gazdagított, interaktív produkciók létrehozása, zenészeket összekötő platformok használata és a munkafolyamatok hatékonyabbá tétele a virtuális valóság segítségével.
A szerzők, Szedmák Borbála, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója és Szabó Zsolt Roland, a Széchenyi István Egyetem habilitált egyetemi docense a klasszikus zene innovatív példáit vizsgáló szekunder kutatásukat primer kutatással is kiegészítették. Tíz meghatározó szimfonikus zenekar vezetőjével, tíz szimfonikus zenekari zenésszel és öt zenetanárral készítettek interjút. Emellett ötven vezető zeneoktatási alkalmazást vizsgáltak át, amelyből huszonnégyet részletesen elemeztek: hét-hét zongora-, gitár-, hegedű- és három csellóoktató applikációt.
A konferenciaközlemény szerzőinek a díjat a stratégiai menedzsment terület meghatározó kutatói adták át: Joan E. Ricart és Xavier Castaner. Az EURAM konferenciát idén Svájcban rendezték meg június 15. és 17. között, az Alkalmazott Tudományok Zürichi Egyetemén. A konferencia fő témája a digitális transzformáció vezetése volt.
Borítókép: A díjazottak (Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem)
