Amint a Kolozsvári Állami Magyar Színház az eseményt meghirdető közleményében idézte: a Nemzeti Játszó Társaság 1792. december 17-én A titkos ellenkezés vagy Köleséri című darab bemutatásával kezdte el kolozsvári előadásait, és ezzel elindult a folyamatos magyar színházi élet Kolozsváron. Ezt megelőzően, 1792 októberében a Fejér János által vezetett nemes színjátszó ifjak kérelmet nyújtottak be a királyi főkormányszékhez és az országgyűléshez azért, hogy magyar nyelven írt darabokat adhassanak elő Kolozsváron és bárhol Erdélyben.
Darvay Nagy Adrienne színháztörténész, színházkutató a délutáni beszélgetés után az MTI-nek felidézte: a Pest-Budai Hivatásos Színtársulat ugyan két évvel a kolozsvári előtt tartotta az első előadását, de a játékengedélyekért folytatott küzdelemben ez a társulat felbomlott, aztán 1792-ben újraalakult, de négy év múlva megint megszűnt.
A színháztörténész felidézte, Erdélyben előbb a Bethlen Gábor által alapított Nagyenyedi Református Kollégium fiataljai kértek engedélyt arra, hogy anyanyelvű darabokat mutathassanak be és játszhassanak. Aztán Kolozsváron kötöttek szerződést a társulatuk tagjaival, és ezzel létrejött a Nemzeti Játszó Társaság, amelynek hamarosan Kócsi Patkó János lett a művészeti igazgatója. Úgy vélte: Kolozsváron annyiban volt más a helyzet, mint Pest-Budán, hogy itt az 1792-es alakulástól támogató közegre talált a színház.
A közönség, a nemesség és a polgárság is az intézmény mellé állt, és ez a folytonosságot biztosította számára.
Darvay Nagy Adrienn elmondta: készülő könyvében arról ír, hogy a magyarságnak mindig két nemzeti színháza volt. A budapesti és a kolozsvári.
A kolozsvári magyar színjátszás 230 éves évfordulóján délelőtt színháztörténeti sétán vehetnek részt az érdeklődők Salat-Zakariás Erzsébet vezetésével, amely érintette a kolozsvári magyar színjátszás fontos helyszíneit és a Házsongárdi temetőt, ahol sok kiemelkedő alkotó nyugszik.
A délutáni színháztörténeti beszélgetésen Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója kérdezte Darvay Nagy Adrienn színháztörténészt.
Az évforduló estéjén Tamási Áron Ősvigasztalás című darabja szerepel a színház műsorán. A még alig ismert Tamási Áron a darabot név nélkül küldte el 1924-ben az akkor Janovics Jenő által vezetett Kolozsvári Magyar Színház drámapályázatára.
Borítókép: A Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar Magyarország kolozsvári Főkonzulátusa által szervezett ünnepi hangversenye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, a Kolozsvári Magyar Operában 2022. március 15-én (Fotó: MTI/Kiss Gábor)
