A kormány hisz a vidéki Magyarországban – hangoztatta ünnepi beszédében az Építési és Közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkára.
Csepreghy Nándor kiemelte: az elmúlt 12 évben a kormány mintegy 28 ezer milliárd forintot fordított az ország fejlesztésére, egyebek mellett az összes megyei jogú város összeköttetésbe került a gyorsforgalmi úthálózattal.
Bebizonyosodott azonban az is, hogy az országban új stratégiát kell követni, amely a kohéziós források utáni időszakra készít fel – fűzte hozzá, megjegyezve: a kelet-közép-európai pozíciót azzal sikerülhet felülírni, ha kihasználjuk azt, hogy tolmácsolói, közvetítői lehetünk a keleti és nyugati világnak, értve mindkettő működési logikáját, stratégiai jelentőségét.
A kormány ezért olyan politikát határozott meg, ami ezt a tranzitszerepet erősítette, és a következő időszakban olyan működőtőke-beruházásokat „szeretnénk megvalósítani”, amelyek az ipari fejlesztésekre helyezik a hangsúlyt – fogalmazott az államtitkár.
Csepreghy Nándor elmondta,
Sopron és a város elérhetőségének fejlesztésére 2010 óta több mint 350 milliárd forintot fordítottak a költségvetésből, így az elmúlt több mint tíz évben megvalósult fejlesztések azt mutatják, hogy Magyarország lehet méltó alternatívája az osztrák életszínvonalnak, azoknak a közszolgáltatásoknak, amelyeket egy osztrák város a polgárainak adni tud.
A Modern városok program minden megkezdett projektelemét a következő időszakban be fogják fejezni, a közeljövőben erről érdemi egyeztetések folynak majd Lázár János miniszter és Farkas Ciprián (Fidesz–KDNP) polgármester között – mondta, hozzátéve, hogy „Sopron ékköve akkor kerülhet majd fel erre a koronára, amikor befejeződnek azok a turisztikai fejlesztések is, amik régóta váratnak magukra”.
A soproniak a következő hetekben, hónapokban tudni fogják, hogy mikor, milyen lépésekben és hogyan kaphatják vissza a Fertő tó környékét – mondta Csepreghy Nándor.
Barcza Attila, Sopron és térsége fideszes országgyűlési képviselője azt emelte ki, hogy
a Múzeumnegyed kialakításával még inkább a Fő tér, a belváros magja és a Tűztorony környéke kerül fókuszba a látogatók számára.
Farkas Ciprián polgármester arról beszélt, hogy a Storno-ház, a Fabricius-ház, a Tábornok-ház és a Tűztorony mind-mind olyan épület, amely egybeforrt Sopron történetével.
Tóth Imre, a Soproni Múzeum igazgatója azt mondta, hogy a múzeum együtt él az idővel és figyelemmel kíséri a változást annak a felismerésnek a szellemében, hogy
a hagyományt és a múltat mindig csak újraértékelve, újraalkotva és újraértelmezve lehet megőrizni és továbbadni.
A Soproni Múzeum tájékoztatása szerint a látogatók a Tábornok-ház fedett belső udvarából indulva fedezhetik fel az összekötött épületeket. A Múzeumnegyed kiállításai több ponton kapcsolódnak egymáshoz, láncolatot alkotva tárják fel a város múltját.
A Fabricius-ház XVII. és XVIII. századi polgári lakáskultúrát bemutató Otthon a városban című tárlata egy XIX. századi egységgel bővült, emellett megújultak a már meglévő termek is, köztük az ókori kőtár.
A Storno család historizáló művészlakása és a múzeum állandó helytörténeti kiállítása szintén látogatható. A Mesebeli história – Mátyás király a népmesékben és a történetírásban című új kiállítás egyszerre állít emléket Mátyás királynak és emlékezik meg a mesék Mátyás királyáról.
A középkori Lakótorony, fényfestett, filmre írt, animált, érinthető kellékekkel és eszközökkel újult meg, az újkori kőtár Vándorszobrok című kiállítása pedig Sopron XVII. és XVIII. századi kőszobrászainak és kőfaragóinak munkáiból ad válogatást.
Modern arculatot kapott a múzeumi könyvtár, a Storno-műemlékkönyvtár számára pedig könyvtár-pedagógiai foglalkozások megtartására alkalmas teret alakítottak ki.
Mindezek mellett ismét látogatható a Fabricius-házban a Galéria, a Storno-konyha és a Várfalkert.
