Nagy János a magyar kultúra napján díjátadó gálán vett részt a partiumi városban, amely a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Bihar megyei szervezete, illetve Debrecen, Berettyóújfalu és Margitta önkormányzata által szervezett egyhetes ünnepi rendezvénysorozat része. Az ünneplőkkel megtelt Szigligeti Színházban mondott köszöntőjében örömének adott hangot, hogy Nagyváradon ünnepelhet, kijelentve: „Bihar szíve Nagyváradon dobog.”
Emlékeztetett: volt idő, amikor szinte áthidalhatatlanná nőtt a Bihar két része közötti szakadék, és sok ezer mérföldnek tűnt a magyar határ és a nagyváradi Szent László tér közötti tíz kilométer. – Azóta a szakadék fekvőrendőrré szelídült, és a távolság is lerövidült – mondta, hozzátéve, hogy ma már autópálya fut Debrecen és Bihar között. – Hozzáigazítva az életet a szellemhez. Merthogy a szellem autópályáin itt mindig is erős volt a forgalom – fogalmazott.
Rámutatott: Nagyvárad a magyar kultúra őrvárosa, szellemi-kulturális igazodási pont és végvár is, amely csaknem másfél évszázadon át falai között gyűjtötte össze és védte a maradék magyarságot. A bástyák, tornyok feladatát a templomok, iskolák, múzeumok, könyvtárak és kávéházak vették át – mondta –, és szerinte mindezeket egyesíti a Szigligeti Színház.
Egyszerre a magyar kultúra temploma, iskolája, múzeuma, emlékműve és kávéháza, azaz közösségi tere. Kifejezi azt a küldetést, hogy mi, magyarok nemcsak honfitársai, testvérei, de őrizői is vagyunk egymásnak, és a közös szellemi-kulturális örökségünknek
– húzta alá.
Hozzátette: a magyarság egésze a részekért, a részek magyarsága az egészért felelős, ettől a küldetésünktől nem tértünk, de nem is térhetünk el. Felidézte: voltak évtizedek, mikor nem volt erő betölteni a küldetést, de a magyarság túlélte a vereségeket, ma a határon túli magyarság tagjai már nemcsak lélekben, de jog szerint is magyar állampolgárok lehetnek.
Győzelemnek nevezte, hogy a határ két oldalán élő magyarok közösen ünnepelhetik a magyar nyelvet és kultúrát, és emlékeztetett: a magyar nemzet a nyelvében él, és csak nyelvének elvesztésével tűnhet el. – Éppen ezért ma a magyar kultúra ünnepe minden egyes magyarul kimondott szó, magyarul elsuttogott szerelmi vallomás, magyarul megtartott tanóra, magyarul megírt vers, magyarul dúdolt altató, magyarul előadott színdarab. És a magyar kultúra ünnepe minden magyarnak megtartott, magyarnak nevelt gyermek is. Minden ember, akinek ajkáról nem tűnik el a magyar szó – mondta Nagy János.
Az államtitkár arra intette a jelenlévőket: őrizzék és gyarapítsák ezt a szellemi tőkét, és adják át a következő nemzedékeknek, mert Nagyvárad ma is a Holnap városa.
Az ünnepségen A magyar kultúráért életműdíjat, illetve A magyar kultúráért díjakat, valamint emlékplaketteket is átadták a megyeszékhely és Bihar megye művelődési életében jelentőset alkotóknak.
Emellett az RMDSZ nagyváradi szervezete által diákoknak meghirdetett Egy perc Lédával pályázat nyerteseit is díjazták. A gálaest a debreceni Hajdú Táncegyüttes ünnepi előadásával zárult.
Nagy János nagyváradi látogatásán Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével is találkozott, akivel a szervezet helyzetéről és a romániai választási év kihívásairól tárgyalt. A vendéget az egyik kisebb erdélyi magyar párt, az Erdélyi Magyar Szövetség helyi politikusai is üdvözölték.
Borítókép: Nagy János, beszédet mond a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepségen a nagyváradi Szigligeti Színházban (Fotó: MTI/Derencsényi István)
