Hankó Balázs: A Jókai-emlékévvel is éreztetni akarjuk, hogy magyarnak lenni küldetés

A kétszáz éve született Jókai Mór a legmagyarabb író, minden művéből és tettéből a hazaszeretet tanúskodik. A Jókai-emlékévvel is éreztetni akarjuk, hogy magyarnak lenni büszkeség, kiváltság és küldetés – mondta Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter az emlékév kapcsán tartott sajtóeseményen a Kertész Imre Intézetben.

Forrás: MTI2025. 03. 17. 13:39
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter beszél a Jókai 200 – a legmagyarabb író című rendezvényen a Kertész Imre Intézetben. Mellette Káel Csaba, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, Schmidt Mária történész, a XXI. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Szabó László kommunikációs szakember Fotó: MTI/Purger Tamás
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hankó Balázs kiemelte: Jókai velünk él, művei minden család könyvespolcán megtalálhatók, idősíkok között utazva múltat, jelent és jövőt kapcsol össze.

Jókai
A Jókai 200 – a legmagyarabb író című rendezvény résztvevői a Kertész Imre Intézetben. Fotó: MTI/Purger Tamás

Jókai több mint száz művet írt

A Jókai 200 emlékév minden programja arról szól, hogy az író és a belőle áradó hazaszeretet formálja kovászként cselekedeteinket, ezt tartja szem előtt valamennyi kulturális intézményünk is, támaszkodva az egész Kárpát-medence magyarságára

– fogalmazott.

Az emlékév programjait a Kertész Imre Intézet szervezi, amelyet a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány működtet. Schmidt Mária főigazgató azt mondta, számos pályázatot írnak ki az emlékévhez kapcsolódva az alkotóknak, mert itt az idő minél többet megmutatni Jókaiból és gazdag munkásságából.

Jókai 1848 márciusának egyik hőse volt, aki barátjával, Petőfivel ellentétben nem szenvedett el tragikus sorsot, hiszen hosszú ideig élt, és a legnagyobb magyar íróvá vált. Jókaihoz mindenkinek fűződik valamilyen olvasmány- vagy filmélménye, célunk, hogy Jókai arcát mindenki számára újra ismertté tegyük, az ország különböző területein plakátokon, falfestményeken keresztül is közel hozzuk

– tette hozzá Schmidt Mária.

A főigazgató arról is beszélt, hogy a mai trendeknek megfelelő, néhány másodperces, perces kisfilmek készítésére is számítanak, a lehető legtöbb érdeklődő bevonásával.

Káel Csaba filmügyi kormánybiztos beszámolt arról, hogy 

három pénzdíjas filmes pályázatot írnak ki Jókairól szóló művek elkészítésére.

A Jókairól szóló négyrészes televíziós dokumentumfilm első három helyezettje ötmillió, hárommillió és egymillió forintot kap, a műveiből készülő játékfilm megalkotására kiírt forgatókönyves pályázat esetében hét-, öt- és háromillió, egy négy-hatrészes sorozat elkészítésére pedig tíz-, hat- és kétmilliós a díj. Az elbíráló szakmai zsűrit a Nemzeti Filmintézet állítja össze történészekből, irodalmárokból, filmes szakemberekből.

Jókai több mint száz művet írt, komoly adósságunk van filmes fronton. Először egy némafilm készült Jókai-regényből, Az arany embert 1919-ben mutatták be, ez volt Korda Sándor utolsó Magyarországon készült filmje, amelyet az emlékév során a Filmarchívum felújításában fogunk bemutatni

– mutatott rá Káel Csaba.

A filmügyi kormánybiztos felidézte, hogy Jókai műveiből 1959-től 1974-ig számos ma már klasszikus film készült, köztük A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán, valamennyi Várkonyi Zoltán rendezésében, ám azóta valahogy megszakadt ez a vonulat.

A Jókai 200 emlékév aloldalként a Kertész Imre Intézet weblapján fog működni, itt teszik közzé a pályázati felhívásokat is.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.