1. Kopernikusz forradalmi könyve: De revolutionibus orbium coelestium
Van egy könyv, amely nemcsak a csillagászatot, hanem az egész emberiség világszemléletét megváltoztatta. Ez Az égi pályák forgásáról című mű, amelyben Nicolaus Copernicus először fogalmazta meg a heliocentrikus világképet, miszerint nem a Nap kering a Föld körül, hanem épp fordítva. Ez a 16. századi gondolat akkoriban szentségtörésnek számított, ma pedig a tudományos gondolkodás egyik alappillére. A könyv az első teremben, A tudás ligetei című egységben látható, ahol a korai tudóskörök intellektuális világát idézik meg kéziratok, könyvritkaságok és korabeli tárgyak segítségével.
2. Versíró gép – a költészet algoritmusa 1671-ből
A 17. században még nem léteztek számítógépek, de a kombinatorika már akkor is foglalkoztatta a tudós elmét. Quirinus Kuhlmann versíró gépe ennek lenyűgöző példája: a fatörzsbe épített, tárcsás szerkezet lehetővé teszi egyetlen szonett több trillió változatának létrehozását. A „géppel” való játék egyszerre idézi meg a matematika és a költészet határterületeit, és megelőlegezi a mai mesterséges intelligencia nyelvi modelljeinek működését is. A rekonstruált szerkezet különleges látványt nyújt, miközben arra emlékeztet, hogy a kreativitás és a logika gyakran kéz a kézben járnak.
3. Gipszbe zárt vonások: Kisfaludy Károly halotti maszkja
Kevés tárgy képes olyan elementáris erővel közvetíteni a halhatatlanság utáni vágyat, mint egy halotti maszk. Kisfaludy Károly arcának 1830-ban készült lenyomata Magyarország első ilyen, biztosan azonosított darabja. A romantika költője szerkesztőként és íróként is kulcsszerepet játszott a nemzeti irodalom kibontakozásában. Halála után kultusza tovább élt, róla nevezték el az irodalmi élet egyik legfontosabb intézményét, a Kisfaludy Társaságot. A költő halotti maszkja egyszerre az elmúlás jelképe és az emlékezés eszköze – Kisfaludy munkásságával együtt ma már a magyar kulturális örökség része.
4. Arany János karosszéke
A negyedik teremben – amely az akadémiai eszme és örökség kézzelfogható kapcsolatát mutatja be – különös meghittség lengi körül azt a szilfából készült karosszéket, amely egykor Arany János nagykőrösi otthonához tartozhatott, és a források szerint a költő első karosszéke volt. Az áttört hátú, angol polgári stílusú bútor nemcsak esztétikus darab, hanem kapocs Arany hétköznapjaihoz. A tárlaton más híres íróink személyes tárgyai is helyet kaptak, így beleshetünk egy-egy irodalmi óriás dolgozószobájába, és elképzelhetjük, hogyan születtek azok a művek, amelyeket ma már az iskolákban tanítanak.
