A felfedezés különlegességét az adja, hogy a 36 soros Biblia a híres 42 soros Gutenberg-bibliánál is ritkább: világszerte mindössze 76 példányt tartanak számon, Magyarországon pedig ez a második ismert töredék. A most előkerült lap Dániel próféta könyvének 7. fejezetéből tartalmaz részleteket, és a könyv kötésére fordítva, fejjel lefelé került.
A lelet egy XVI. századi kötet, Hannard van Gameren: Authoritates Ciceronis, Plinii et aliorum scriptorum in conscribendis epistolis observandae (Ingolstadt, Alexander és Samuel Weissenhorn, 1566) kötéseként maradt fenn.
A vizsgálatok bebizonyították, hogy a töredék a 36 soros Biblia egyik példányából származik – abból a kiadványból, amelyet Johannes Gutenberg betűtípusával a bambergi püspök megrendelésére nyomtattak 1461 előtt.
A pergamentöredéket rejtő kötet első ismert tulajdonosa Johann Gabler volt, aki 1570-től Ingolstadtban tanult, és bejegyzései szerint 1574-ben birtokolta a könyvet. A későbbi, 1605-ös évszámmal jelzett tulajdonosi monogram (I G D) a kötet további útját dokumentálja. A XVIII–XIX. század fordulóján a mű Jankovich Miklós (könyv-, régiség- és műgyűjtő, történész, 1772–1846) híres gyűjteményébe, majd annak megvásárlásával a nemzeti könyvtár tulajdonába került.
A töredék az OSZK-ban a XVI. századi kiadványok online katalogizálása során került elő, amikor a bibliográfiai adatok kiegészülnek az egyes példányok egyedi jellemzőivel: a teljesség, a proveniencia (azaz a korábbi tulajdonosok) és a különleges kötések leírásával.
A pergamenbe kötött lelet jelentőségét az adja, hogy közvetlen kapcsolatot teremt a könyvnyomtatás hajnalával, Gutenberg műhelyének örökségével.
A 36 soros Biblia a könyvnyomtatás korai korszakának egyik legnagyobb bibliofil ritkasága. A 42 soros Bibliánál is korábbi, rusztikusabb betűképe Gutenberg kísérletező korszakát idézi meg. Georg von Schaumberg püspök megrendelésével a bambergi egyházmegye plébániái egységes szövegű Szentíráshoz jutottak, a kezdeményezés a XV. századi reformtörekvések szellemiségét tükrözi.
Az OSZK Régi Nyomtatványok Tárának mostani felfedezése nemcsak a magyarországi könyvtári kincsek gazdagságára világít rá, hanem arra is, hogy a már katalogizált gyűjtemények polcain is új felfedezések várhatnak.
A töredék történetét és tudományos jelentőségét rövidesen a nemzeti könyvtár blogja és a Magyar Könyvszemle közli részletesen. Az újonnan azonosított pergamentöredék nem csupán tipográfiai ritkaság, hanem nemzeti kulturális örökségünk egy újabb, világszinten is figyelemre méltó darabja, amely egyszerre idézi meg a reneszánsz humanizmus szellemiségét és Gutenberg örökségét – a könyvnyomtatás hajnaláról.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!