A magyar népmeséktől Az ember tragédiájáig – Jankovics Marcellnek állít emléket a különleges kültéri kiállítás

Nyolcvanöt éve született Jankovics Marcell, a magyar animáció és a művelődéstörténet meghatározó alakja. A Kossuth-díjas alkotó életútját és munkásságát kültéri tablókiállítás mutatja be a Magyar Művészeti Akadémia Andrássy úti székházánál. Az október 28-i megnyitón Turi Attila, az MMA elnöke és Orosz István grafikusművész idézte fel a 2021-ben elhunyt művész örökségét.

A Magyar Művészeti Akadémia Andrássy úti kerítésén elhelyezett tablók Jankovics Marcell gazdag életművet hozzák közelebb a járókelőkhöz. Fotó: Fotó: Nyírő Simon

Jankovics Marcell nemcsak filmrendezőként, hanem könyvillusztrátorként, grafikusként és művelődéstörténészként is maradandót alkotott. Munkáiban visszatérően foglalkozott a népmesék, mítoszok és vallási jelképek jelentésével, valamint a különböző kultúrák közös motívumaival – derül ki A Nemzeti Filmintézet bemutatójából. 

Orosz István személyes emlékekkel idézte fel barátját

A kiállítás megnyitóján Orosz István grafikusművész, filmrendező, a nemzet művésze is beszédet mondott. Felidézte, hogy Jankovics Marcellel a Pannónia Filmstúdióban találkoztak először, ahol később szoros szakmai és baráti kapcsolat alakult ki közöttük. Közösen dolgoztak a Ludas Matyi és a Küzdők című alkotásokon, valamint Az ember tragédiája párizsi és prágai színének megvalósításán is. Együttműködésük a filmkészítésen túl a könyvkiadásra is kiterjedt. Jankovics Marcell ötlete nyomán két olyan kötetet készítettek, amelyek Trianon és a szocializmus évtizedeinek történetét dolgozták fel.

A két alkotó kapcsolatáról Orosz István korábban is írt. A Filmvilág 2021-es emlékező tanulmányában Jankovicsot a kortárs magyar animáció egyik meghatározó alakjaként mutatta be, akinek munkássága egyszerre táplálkozott a magyar kulturális hagyományokból és az egyetemes művészetből.

A hagyomány tovább él az alkotásokban

A most megnyílt tablókiállítás anyagát Török Máté grafikus szerkesztette, Rubovszky Éva és Orosz István szövegeinek felhasználásával. A tárlat a művész életének legfontosabb állomásait és alkotói pályájának meghatározó eredményeit idézi fel.

Jankovics Marcell számára a hagyomány nem lezárt múltat jelentett, hanem olyan örökséget, amelyet minden nemzedéknek újra meg kell ismernie és tovább kell adnia. Animációs filmjeiben a magyar népmesevilág, az irodalom és az egyetemes mitológia éppen ezért vált egymást kiegészítő, összefüggő egésszé.

A Magyar Művészeti Akadémia Andrássy úti kerítésén elhelyezett tablók ezt a gazdag életművet hozzák közelebb a járókelőkhöz. A kiállítás azok számára is alkalmat kínál Jankovics Marcell munkásságának felfedezésére, akik eddig elsősorban a Magyar népmesék vagy a János vitéz alkotójaként ismerték.

Jankovics Marcell 1941. október 21-én született Budapesten. Gyermekkorát családja meghurcoltatása is meghatározta: édesapját az ötvenes években bebörtönözték, őt pedig édesanyjával együtt kitelepítették. A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett, majd 1960-ban került a Pannónia Filmstúdióba, ahol fázisrajzolóként kezdte pályafutását. Később rendezőként, grafikusként, könyvillusztrátorként és művelődéstörténészként is jelentős életművet hozott létre. Nevéhez fűződik a János vitéz, a Fehérlófia és Az ember tragédiája animációs feldolgozása, valamint a Magyar népmesék sorozat számos epizódja. Sisyphus című rövidfilmjét 1975-ben Oscar-díjra jelölték, Küzdők című alkotása pedig 1977-ben Arany Pálmát nyert Cannes-ban. Munkásságát többek között Kossuth-díjjal, Balázs Béla-díjjal és a Nemzet Művésze címmel ismerték el. A Magyar Művészeti Akadémia elnökeként, később tiszteletbeli elnökeként is tevékenykedett. Élete végéig a magyar népi kultúra, a mítoszok és a nemzeti hagyományok kutatásának és továbbadásának szentelte munkásságát. 2021. május 29-én, 79 éves korában hunyt el.