Életre kel az újjáépített Aranyvonat + galéria

Augusztus 20-án, a Magyar Vasúttörténeti Parkban mutatják be az immáron évtizedek óta tervezett, és az elmúlt öt év alatt rekonstruált Aranyvonat szerelvényét.

Magyar Nemzet
2020. 08. 14. 22:30
null
Fotó: MNM Rosta József

Augusztus 20-án, a Magyar Vasúttörténeti Parkban mutatják be az immáron évtizedek óta tervezett, és az elmúlt öt év alatt rekonstruált Aranyvonat szerelvényét.

Az Életre kel az újjáépített Aranyvonat elnevezésű program történelmi eseményeket idéz fel: 1938-ban, Szent István király halálának 900. évfordulója alkalmából az uralkodói ereklyét, a Szent Jobbot a köznyelv által Aranyvonatnak hívott vasúti kocsin vitték országos körútra. Az II. világháború végén elpusztult egykori ereklyeszállítót most régi pompájában tekinthetik meg az érdeklődök. Az ereklyeszállító díszkocsi rekonstrukcióját a kárpát-medencei hadisírgondozói tevékenységéről vagy Gyimesbükkön a legkeletibb magyar vasúti őrház felújításáról ismert Budakeszi Kultúra Alapítvány kezdeményezte 2010-ben a magyar királyi koronaőrség még élő kilenc tagjával az e történelmi hagyomány ápolására 1991-ben alapított Magyar Koronaőrök Egyesületével közösen. 2015-ben a magyar kormány az ügyet felkarolva a Magyar Nemzeti Múzeumot bízta meg a rekonstrukció elkészítésével. Az újjáépítés koncepciójának meghatározását a Magyar Nemzeti Múzeum a rekonstrukciót kezdeményező egyesületekkel egyeztetve alakította ki, és a tervezésbe bevonta a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumot és a Vasúttörténeti Parkot.

A rekonstrukció a hosszútávú és rugalmas hasznosíthatóság érdekében úgy készült, hogy a díszkocsi ne csupán helyhez kötött kiállítási tárgyként funkcionáljon, hanem mozgatás, illetve a vasúti forgalomba való bekapcsolódás révén országszerte és széles körben ismertté válhasson, bemutatható legyen. A feladat világszinten is egyedülálló volt, hasonló újraépítésre még sehol nem került sor, hiszen a korabeli építési sajátságok mellett a modern vasúti közlekedés szabályait is figyelembe kellett venni a munka során.

Aprólékos, történeti forrásokra épülő szemlélet határozta meg a több évig tartó munkafolyamat egészét. A rekonstrukció szempontjából a legfontosabb a díszkocsi központi tere volt, amelyben egykor az ereklyét helyezték el. Terveit Urbányi Vilmos készítette, aki az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus kültéri rendezvényeinek díszítéséért is felelt. A dísztér koncepciótervének kialakítása során ezért nagy figyelmet fordítottak arra, hogy ha azt minden részletében nem is lehet pontosan rekonstruálni, szellemisége mégis megfeleljen Urbányi korabeli elképzeléseinek.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.