Ásó, csákány, betonfúró

Tom Witzky (Kevin Bacon) először ásóval dolgozik: feltúrja a békés amerikai kisváros békés utcácskájában lévő békés házacskájának a kertjét. A munkában segít neki a kisfia, Jake (Zachary David Cope) is. Együttes erővel sem találnak semmit. Következik a pince és a csákány. A betonpadló azonban még egy olyan izmos férfiúnak is kemény dió, mint Kevin. Szerencsére a közelben van egy mindenféle szerszámokkal dúsan felszerelt áruház. Van ott lég-kopresszoros betonfúró is. Tomunknak, noha csak egy kétkezi telefonszerelő, meg se kottyan e szerkentyű megvásárlása, de talán ingyen is adják, mert a kasszához nem fárad vele, viszi egyenesen haza, le a pincébe, s ott aztán kap a beton szépen. Mégsem a beton rejti a rejtélyt, hanem a pince omlatag fala, amit Tom véletlenül bedönt. Ott aztán megvan a rejtély, ami (aki?) az előző nyolcvan percben annyit gyötörte a máskülönben derék, józan életű, talán csak a narancslé mértéktelen élvezetéért megróható Tomot, olyannyira, hogy csinos és gyanútlan kis feleségével, Maggie-vel (Kathryn Erbe) sem hagyta végigcsinálni a kellemes hajnali etyepetyét a hitvesi ágyban.David Koepp forgatókönyvíró (Jurassic Park; Mission: Impossible) ezúttal rendezésre adta a fejét, s maga vitte vászonra saját, Stir of Echoes című (talán Örvénylő visszhangoknak fordíthatnánk) forgatókönyvét, mely a magyar keresztségben a Hetedik érzék nevet kapta. Ezzel pedig minden mozinézőben elkerülhetetlenül sikerült felidézni Bruce Willis és a zseniális kisfiú, Haley Joel Osment filmjét, a Hatodik érzéket. És nemcsak a cím kelt asszociációkat, hanem a sztori is. Míg ugyanis a Hatodik érzékben Cole, a kisfiú éjszakáit és nappalait népesítették be olyan lények, akiket csak ő látott és hallott, Koepp filmjében ugyanez felnőtt változatban jelenik meg. Nála Tom lát jelenéseket, hall külön hangokat, mert ezúttal ő a különös, most hetediknek nevezett érzék tulajdonosa. A hetedik érzék aztán úgy működik, hogy amikor Tomot egy ártalmatlannak tűnő hipnózisnak veti alá felesége barátnője, attól kezdve ébren és álmában is egy fiatal, szemüveges nő szellemalakja (nem üldözi, csak) figyelmezteti valamire a jelenlétével. A kisfiú, Jake is rendelkezik ezzel a hetedik érzékkel, mert amikor jó szülei egy házibulira mennek, s bébiszitter vigyáz rá, a fiúcska közli a lánnyal, hogy beszélgetni szokott annak eltűnt nővérével, Samanthával.Amikor aztán egy újabb hipnózisban Tom azt az utasítást kapja, hogy ásson, akkor következik az ásó, a csákány és a légkalapács. Az eredmény pedig nem más, mint – no, de ezt már akár el se áruljuk.Egészében véve nem az a baj (vagy nem az a legnagyobb baj), hogy a Hetedik érzék a Hatodik érzéket juttatja eszünkbe, hanem az, hogy annak a finoman megoldott sejtelmességével, titokzatosságával, kettős csavarásával szemben itt minden nehézkes, földhözragadt, vontatott. Még a kisvárosi kisembereknek a nyugodt élet felszíne alatt megbúvó agresszivitása, bűnös hajlamai is szinte érdektelen utalásokkal vannak jelen. Langyos világ ez, amelyben langyosak még a bűnök is. Ami mégis nézhetővé teszi a Hetedik érzéket, az Kevin Bacon jó alakítása. Az ő egyre elhatalmasodó megszállottsága visz némi, bár erősen idegkímélő izgalmat a filmbe.