Jubileumi szám a Rubiconnál

A tíz és fél esztendeje napvilágott látott Rubicon történelmi folyóirat jubileumi, 100. száma mellé a kiadó az ünnepi alkalom tiszteletére dupla különkiadást jelentetett meg. Mindhárom szám Kádár János ellentmondásos személyiségével, politikai szerepével foglalkozik.Azzal a szándékkal hozták létre 1990 februárjában a Rubicon című folyóiratot, hogy a pedagógusokat, diákokat muníciókkal lássák el – mondta Rácz Árpád főszerkesztő a lap tegnapi tájékoztatóján. A tematikus szerkesztésű újság célközönsége azonban kitágult, így a lap mára inkább tudományos ismeretterjesztő jellegűvé vált. A kezdeti négy-ötezer példányszám is tizennyolc-húszezerre növekedett. A szerkesztőség mindig arra törekedett, hogy a legjobb történészek tudományos szándékkal megírt ismeretterjesztő tanulmányai jelenjenek meg, olyanok, amelyek a történelem tanításában, valamint a hétköznapi olvasó számára is használhatók, élvezhetők.Az ünnepi, századik megjelenés alkalmából olyan közérdeklődésre számot tartó témát találhat az olvasó a Rubicon hasábjain, amely megannyi érdekességgel, új aspektussal, új felfedezésekkel gazdagítja eddigi ismereteinket. Mind a három ünnepi kiadás Kádár János személyével, politikai szerepvállalásával foglalkozik. Rácz Árpád elmondta: a politikus pályafutásának és személyiségének szélsőséges megítélése, pályaszakaszainak ellentmondása napjaink történelmi érdeklődésének még mindig homlokterében van.A most megjelent Rubicon-számok a tudományosság módszerével, de politikai állásfoglalás nélkül, a napi politikától is mentesen igyekeztek feltárni a több mint tizenegy esztendeje elhunyt politikus munkásságának eddig alig ismert részeit, személyiségének alakulását, összetevőit. A klasszikus feltáró, történelmi tanulmány igényű cikkek egy része magát az egész személyiséget elemzi: korabeli visszaemlékezések – például Aczél Györgyé, Nyers Rezsőé, Berecz Jánosé – tanúskodnak a politikus személyiségéről. Más publikációk a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kutatják Kádár János tevékenységét, különösképp a mind ez idáig legkevésbé ismert, 1945 és 1950 közötti években betöltött szerepét. Külön cikk elemzi Rákosi Mátyáshoz, illetve Hruscsovhoz fűződő viszonyát is. A szerzők azonban úgy vélik, hosszú időnek kell még eltelnie ahhoz, hogy objektíven megítélhessük a politikus személyét és tevékenységét.