Nincs mindig báli vagy fesztiválszezon, de a nyelvhasználatban mintha vízkereszttől szilveszterig tartana a fesztivál. Mert egyre többen rendeznek fesztivált. A szlengben, a kevésbé szalonképes, az „alacsonyabb rendű” köznyelvben közismert mondás: Ne csináld a fesztivált! Másként: Ne kelts feszültséget! Ne csinálj nagy felhajtást!Mégis sokan csinálják a fesztivált.A fesztivál nemzetközi szó, amelynek első adata a magyar nyelvben (a történeti-etimológiai szótár szerint) 1948-ból származik. A végső soron a latinból származó, ám az angolban, a németben, a franciában, az oroszban meglévő szó leginkább az orosz (vagy inkább az angol?) nyelvből érkezhetett közvetlenül a magyar nyelvbe.Tehát mi, magyarok, 1948-tól csináljuk a fesztivált.És egyre inkább, egyre több helyen és egyre több formában. A fesztivál szó jelentése (az idegen szavak szótára szerint): 1. nemzetközi résztvevőkkel rendezett ünnepi játékok, előadás-sorozat, 2. ünnepélyes seregszemle. De rögtön tegyük hozzá a legújabb jelentést: 3. bármilyen ünnepi alkalom. A fesztivál jelentése tehát kibővült.Az elsők között még ilyen fesztiválokat találunk: filmfesztivál, művészeti fesztivál, tavaszi fesztivál. Ezek még átfogó, valóban nagyszabású, többnyire nemzetközi ünnepséget jelentettek. Napjainkban a fesztiválok egyre szűkebb területre és egyre kisebb településekre zsugorodtak. A vendégforgalom növelését szolgáló fesztiválok sokszor a helyi jellegzetességekkel kapcsolódnak: gyöngyvirágfesztivál, cseresznyefesztivál, körtefesztivál, dinnyefesztivál, halászléfesztivál, kolbászfesztivál, gulyásfesztivál, juhászfesztivál, borfesztivál, illetve újabban a pálinkafesztivál.Persze vannak homályos pontok: első hallásra nem tudhatom, hogy a gulyásfesztivál a gulyáslevesre vagy a gulyásra mint foglalkozásra vonatkozik-e (különösen a juhászfesztivál mellett...). A tájékoztató azért eligazít: „A gulyás az Alföld jellegzetes köznapi pásztoreledele volt... Kitűnő alkalomnak bizonyult 1999-ben Az asztali örömök és bor évében Szolnokon megrendezett első szolnoki gulyásfesztivál.” Ezen a fesztiválon tehát inkább esznek, mint néznek.A mazsorettfesztivál esetében már egyértelműbb a helyzet. Ezen a fesztiválon inkább néznek, mint esznek. Bár biztos sokan szívesen „beleharapnának” a mazsorettekbe is.Végül jönnek a torz fesztiválok. Balatonparty fesztivált hirdet egy cég óriásplakátokon. Itt persze a Balaton parti torz, úgynevezett „reklámhelyesírásával” vana baj.Mások magát az amúgy is lejáratott fesztivál szót sem kímélik. A bükkaljai borok népszerűsítésére kitalálták a Bükkvinfestet. A fesztiválból rövidült – amerikai – fest összetételi utótag jelentése: ünnep, ünnepség, fesztivál, például songfest = dalosünnep. A Bükkvinfest leírásával és kiejtésével persze zavarban vagyok, ha angol vagy német lenne, kiejtése: „bükveinfest” (leírása: Bükkwienfest vagy Bükkweinfest), ha a latin vinónak a rövidülése, akkor bükkvinfest. Eldönthetetlen, mert a szó tökéletes keverék, zagyvalék. Értelme sincs ennek a szóalkotásnak, mert a bükkaljai borok hírverésével talán elsősorban a hazai igényes borfogyasztókat kellene megcélozni. (Én is szívesen beszállok a minősítésbe.) Legyen tehát sokkal inkább bükkaljai borfesztivál vagy borünnep a rendezvény neve, s ha néhány külföldi vendégre is számítanak, legyen alá írva, hogy Winefest – Bükkalja.Persze ne menjünk a Bükkaljáig a -fest kifogásolásával. Itt van rögtön a főváros, Budapest nevének Budafest torzítása, vagyis: budapesti fesztivál. Ez azonban már abba az új névtorzítási eljárásba tartozik, amelytől az embernek elkezd háborogni a gyomra. Akkor is, ha nem fogyasztott bort a Bükkvinfesten...

„Aki ilyen szintű árulást követ el, annak mennie kell” – Lajkó Fanni Kollár Kinga botrányos beszédéről