„Minden második vasárnap eljött értem a budai nevelőintézetbe Zsüli néni, s elmentünk a Szigetre ebédelni. Zsüli néni regényeket írt és kitűnően beszélt franciául. Sokáig élt Párizsban, majd a Loire mellett egy kastélyban: öltözködése, modora, ismeretségei, minden elmondhatatlanul nagyvilági volt körülötte” – írja Márai Sándor az Egy polgár vallomásaiban nagynagynénjéről. Hrabovszky Júlia gazdag, változatos életet élt a XIX. század közepétől a XX. század közepéig. Számtalan történelmi és társadalmi eseményt élt át, a kötetben e kor elevenedik meg. Emlékirataiban keveset szól magáról, belső vívódások nem jellemzik a művet. Zsüli néni legfőbb közege a társaság, önmagát kapcsolatai révén találta meg – mondta Fábri Anna a könyvbemutatón. Sokszor apró társasági jeleneteket ír le, nem a társadalom teljes korrajzát adja, inkább saját környezetének részletes jellemzésére vállalkozik. Az emlékirat a családnak, de elsősorban Márai Sándornak szól, többször szólítja meg a lapokon az írónő az unokaöccsét.
Hrabovszky Júlia egy román építészmérnökhöz ment feleségül. A bukaresti évek tapasztalatait, a román társadalmi életet és szokásokat mutatja a be Keleti Páris, bukaresti történetek című első novelláskötete. 1898-ban jelenik meg az Asszonyszerelem, majd egy év múlva a Porczellán contessek, amely első regénye. További művei: Apró történetek a nagyvilágból, Női szívek, bilincsek. Több napilap és folyóirat munkatársa, főleg külföldi élményeit írja meg munkáiban. Azt, hogy emlékiratait mikor kezdte el írni, nem tudni, de az Ami elmúlt utolsó feljegyzése 1941-ből való. Márai Sándor Zsüli nénit így jellemzi: „volt benne valami elpusztíthatatlan, valami elemien sugárzó, melyet később idő, nyomorúság, magány és csalódások sem tudtak meghamisítani. Zsüli néni igazi nő volt, a fin de siecle remekműve, ritka tünemény.”
origo.hu
Teljes leállás jön az egészségügyben - itt vannak a legfontosabb tudnivalók!
