Magyarpalatka Erdélyben, a vegyes lakosságú Mezőség szívében található. A legjelentősebb három – magyar, román és cigány – nemzetiség egymás mellett élése a helyi zene- és tánckultúra alakulását is meghatározta. A zenekarnak mindhárom népcsoport igényeit ki kellett elégítenie, ezért az egyes táncrendek egységes zenei nyelvet alkotnak, szinte mindegyik táncfajtának megtaláljuk a hasonmását a másik két nép muzsikájában is. A három híres palatkai zenészdinasztia leghíresebbike a Kodoba család, a Fonóban föllépett zenekar tagjainak többségét alkotják.
A mezőségi banda három hangszerből áll, a dallamot játszó hegedűből, az akkordikus kíséretet szolgáltató háromhúros brácsából és az elsősorban ritmikai alapként funkcionáló bőgőből. Az utóbbi ötven évben az előbbi két hangszert duplázzák. A „Kodobák” zenéjének sajátja az energikus, sűrűn díszített játékmód, a dinamikus előadás és a dallamban is megjelenő erős ritmizálás. Kemény, súlyos és sűrű zene ez, szuggesztív hatása alól senki sem vonhatja ki magát. A helyenként fölbukkanó zenei humor, a hangulatteremtés leleményessége, a táncosokkal való kapcsolat rugalmassága, a zenével való együtt lélegzés, a szólamok hihetetlenül öszszehangolt megszólalása – olyan zenészekre vall, akik jól ismerik a szakma fortélyait.
A Kodoba család zenei egyeduralma a környék fölött az 1900-as évek elején kezdődött, az öreg Kodoba Ignác, ismertebb nevén Náci bácsi pályafutásával. A jobbára családi zenekarban csak időnként cserélődtek a tagok, az idősek helyét a fiatalok vették át. A jelenlegi prímás unokaöccse, Kodoba Márton (a két éve elhunyt híres Kodoba Béla testvére) és fia, az ifj. Kodoba Márton „Florin”, az első kontrás Kodoba Lőrinc, a második Moldovan Stefan, a bőgős pedig Kodoba Árpád. A zenekar érdekessége, hogy mindegyikük kiváló táncos is egyben, s valamennyi hangszeren remekül játszik. Amikor Béla helye üresen maradt, a fiatal generációt képviselő Florint választották – s ezzel szimbolikusan a jövőre mondtak igent –, s nem a korban következő, prímásként is nagyszerű Lőrincet. Florin példája biztató, hiszen jelenléte a zenekarban a hagyományok fennmaradását alapozza meg.
A palatkaiakról több CD is készült, többek között az Utolsó Óra program Új Pátria sorozatában. A zenekar sűrűn hallható budapesti és más magyarországi rendezvényeken. Kodoba Márton és Moldovan Stefan a híres magyarszováti prímással, Maneszes Mártonnal együtt Kallós Zoltán Válaszúti Tánctáborában zenét tanítanak. Virágvölgyi Márta, aki a hangszeres népzeneoktatás metodikájával sokat foglalkozott, és számos hegedűs lejegyzése hangszeriskolaként szolgál a kotta segítségével tanulni vágyó népi hegedűsöknek, tavaly jelentette meg két kötetben a teljes palatkai magyar anyagot, mintegy 128 dalt, amelyet az MTA Zenetudományi Intézete 1990-ben rögzített speciálisan lejegyzésre szánt felvételen. A lejegyzéseket praktikus, elsősorban könnyen olvasható, hegedűjáték számára készült előadási jelek egészítik ki, de a kiadvány kutatások céljaira is alkalmas. A Hagyományok Házában kapható kottákhoz hangzóanyag is tartozik, amelyről a zene lejegyezhetetlen stílusa, hangulata ismerhető meg, ami budapesti koncertjükön a Fonó atmoszféráját is átjárta.
origo.hu
Akciófilmbe illő jelenetek játszódtak le Budapesten
