Az idén húszesztendős együttes legújabb projektje kétéves múltra tekint vissza. Mizsei Zoltán és Gyulai Csaba csatlakozásával – ahogyan sok éve, a kezdeteknél – ismét a dalok kerültek előtérbe. A Kárpát-medencei, balkáni, távol-keleti, mediterrán és kelta motívumok modern keretek közé épített egységét etnojazz- elemekkel színesíti Krulik Zoltán zeneszerző, a Makám vezetője.
Lovász Irén nem először szerepel a Makámmal, a korábbi, Skanzen című lemezen Bognár Szilviával együtt énekeltek, akkor elsősorban moldvai csángó és más régi stílusú magyar dallamokat. Az új lemez azonban teljesen szubjektív ihletésű, komponált anyag, amely a tradicionális zenék anyagát csak díszítőelemként, alapanyagként használja egy egyedülálló, kortárs hangzáskép kialakításához. Még a szövegek tekintetében is legfeljebb feldolgozásokról beszélhetünk, a versek szintén Krulik szerzeményei, amelyek a dallamokhoz hasonlóan archaikus, népies gyökérről tanúskodnak.
A dalok többsége légies, könynyed, békét árasztó, sok köztük a páratlan metrumú. Az egyik dalban a régi, ismert, „Ó jöjj, ó jöjj” kezdetű adventi ének csendül fel. Érdekessége, hogy a harmadik versszak után, amikor a szöveg által mesélt történetben megszületik a Megváltó, a zene is megváltozik, a sorok a szünetek beiktatásával 3-ról 4 ütemesre bővülnek, repetitív kíséret jelenik meg, s az árnyalatnyi váltásokkal a zene jellege is megváltozik. Az öröm kifejezéseként egy máramarosi táncdallam zárja az adventiből immár karácsonyivá lett éneket. Az utolsó szám a leginkább szubjektív szerzemény, ebben Krulik gyermekkori élményeit komponálta meg. A Skanzen alapját képező moldvai csángó dallamvilág is jelentős szerepet kap a hanghordozón, több dal alapjául szolgál moldvai népdal.
Lovász Irén időnként talán túl visszafogott éneke jól illeszkedik a lemez hangulatához. Az ünnep békés csöndjét megidéző CD kilenc kolindájával a várakozás és a születés misztériumáról szól, egy másik dimenzióban, valahol a távoli gyermekkor álomvilágában, amikor az első karácsonyok csodáját éltük át. Mindezt szépen tükrözi a borító arculatterve is, amely Komáromi Erzsébet Katalin munkája.
Akciófilmbe illő jelenetek játszódtak le Budapesten