Szerelem – még hányadik vérig?

Ez a hihetetlen véletlenek filmje. Füge (Bery Ary, azaz Berencsi Attila) egy zavaros maffiaügyben mint összekötő Szegedre utazik, vonaton. Mit ad isten, ugyanazon a vonaton (!) utazik Szegedre Ágota (Szilágyi Mariann), Füge hajdani szerelme és majdnem felesége. Tizenöt éve nem látták egymást. Ágota férjhez ment Olaszországban, egy hekushoz, Giorgiohoz (Pietro Ragiza), aki most éppen Szegeden (!) nyomoz egy zavaros maffiaügyben. Itt él Ágota nagybácsija, a rendőr Lajos bá (Kovács Lajos), valamint Ágota nagymamája, Gizi néni (Jászai Joli). Szeged már csak ilyen gyűjtőváros. A vonati véletlen találkozásból majdnem összejön egy kis nosztalgia etyepetye. De aztán mégsem, mert a maffiaügyek, a digó nyomozó, a százötven százalékosan bunkó Lajos bá, meg a fiacskája sürgető etyepetyéjét egy még sürgetőbb etyepetyével taccsra tevő Fügedi úr (Újlaki Dénes), Füge apucija, és egy juj de vidám esküvő mindent elront. Hiába főnökösködik a hajdani Füge osztálytárs, Dandy (Kamarás Iván), a menő honi maffiavezér, hiába rettentő dögös csaj Nina (Molnár Juli), Füge jelenlegi „kapcsolata” – mindez nem elegendő ahhoz, hogy véget érjenek a véletlenek. Ezekből ugyanis még a fentieknél is több sorakozik Dobray György új filmjében, amelynek címe: Szerelem az utolsó vérig.
Hogy az 1985-ös Szerelem első vérig és az 1987-es Szerelem második vérig után előbb-utóbb kellett jönnie egy harmadik filmnek is, azt már akkor tudhattuk, amikor a második vér is úgy fejeződött be, hogy elvarratlanok maradtak a szálak. A két film annak idején szép siker volt. Csakhogy a világ időközben elég észrevehetően megváltozott. Füge nemcsak maffiózó összekötő (na jó, futár), aki mellesleg éppúgy egy mobiltelefonnal elintézhetné a vitás ügyeket, mint derék főnököm, Dandy, DJ is egy akármilyen helyen. Erre talán azért van szükség, hogy Nina gusztusosan táncolhasson, és Király Linda elénekelhesse Presser Gábor egyébként nagyon slágeresélyes betétdalát. A 80-as évek szolid balhéit felváltották a kemény bűnügyek, és ma már – mint a filmben is, amúgy teljesen feleslegesen, láthatjuk – az az esemény, hogy felrobbantják a World Trade Centert, nem pedig az, hogy Füge és Ágota azon a tizenöt évvel ezelőtti esküvőn lázadt a szokások ellen, és nem mondták ki egybehangzóan a boldogító igent. Semmi sincs úgy, mint régen.
A Szerelem utolsó vérig nemcsak a hihetetlen véletlenek filmje, hanem a megfáradt, koravén, innen-onnan összegyűjtött alakok filmje is. Lehetséges, hogy Dobray, aki a forgatókönyv szerzője is, biztosra akart menni, ezért dobált maffiasztorit, külföldi kapcsolatokat, diszkót, régi és új szerelmet, aranyos öregeket és gyereket, üldözést, verekedést, szexet, erőszakot, bunkó rendőrt és bunkó maffiózót egymás hegyére-hátára. Az eredmény: mindezek nem erősítik, hanem gyakorlatilag kioltják egymást. Nagy kérdés, hogy a tizenöt évvel ezelőtt forgatott második vér után érdemes volt-e egy kihűlt, akkor nagyon is helyhez és időhöz kötött sztorit újragrillezni?