Az emberek úgy tudnak valamitől megszabadulni, ha megfogalmazzák – mondta Hobo, aki a második világháborúról torokszorító emlékeket őriz. A Hobo Blues Band és a Ghymes együttes új lemeze egy kiskatona szemüvegén keresztül mutatja be a háborút, azt, ahogyan embereket különféle eszméknek vetettek áldozatul, az önsajnálat helyett azonban az összetartozás, a haza és a hit kerül előtérbe. Noha ezek a fogalmak a könnyűzene területén kevésbé divatosak, s a Bakaballada nem a rádiók számára készült, a téma mélysége mindenkit megérintett, aki eddig találkozott a művel, s így nagy sikerre lehet számítani.
Az új album története 1988-ra nyúlik vissza, amikor Hobo egyik amerikai útja alkalmából elzarándokolt Jimi Hendrix sírjához. Ekkor készítette első feljegyzéseit a verssorozathoz. Hobo szövegéhez az idei Aranyzsiráf díjas Ghymes készített zenét. Nem ez az első közös produkciójuk. 1994-es találkozásuk óta többször álltak már együtt színpadra határon innen és túl.
Szarka Gyula, az együttes vezetője lapunknak kifejtette: a Bakaballada zenéje a szövegből és a munka közös jellegéből fakadóan kicsit eltér a korábban megszokott Ghymes-hangvételtől. Úgy érzi, hogy elsősorban az érzelmek vezették a zene alakulását, amelyekre bőven ad alkalmat a téma, hiszen a katonának a halál és a megnyomorodás lehetőségével is szembe kell néznie a fronton.
Századvég: Őrzi vezető szerepét a Fidesz-KDNP