Jobbközéparányok címmel jelent meg a Janus-arcú rendszerváltozás második kötete, amelynek tanulmányai a Fidesz-kormány négy évének legfontosabb nemzetpolitikai kérdéseit feszegetik. A szerzők többsége vezető pozíciót töltött be az előző ciklus kormányzati apparátusában, így elemzéseiken keresztül a polgári oldal terveit, elképzeléseit és jövőképét is megismerhetjük olyan dimenzióban, amely megfogalmazza azt a hitet, amivel négy éve elkezdték a kormányzást.
A tanulmányok témái közt megtaláljuk a legtöbb aktuális és sokat vitatott kérdést, többek között a gazdasági átalakulás, a környezet- és természetvédelem legfontosabb teendőit és a társadalomra gyakorolt hatását a magyarországi lehetőségek és az európai elvárások tükrében. Az egyházpolitikai viszonyokról – annak európai összefüggéseiben – Balog Zoltán református lelkész, volt egyházügyi tanácsadó alapvetően reménylátó helyzetleírását olvashatjuk. Véleménye szerint a polgári oldal rendelkezik elég lelki erővel és Istenbe vetett hittel, amellyel hosszú távon mindenképp győzelemre született. Számos társadalmi elemzést is találhatunk, amelyek sokat foglalkoznak az elmúlt negyven év okozta sebekkel, valamint azok végleges begyógyításával. Tellér Gyula történész két eszszében mutatja be az általa „hamleti embernek” nevezett ideális polgártípust, amelyik megfelelő morális értékrenddel rendelkezik, környezete történéseit átlátja és helyesen értékeli, érzi a cselekvés szükségességét, valamint ahhoz megvan a bátorsága is. Részletesen feltárja a huszadik század kísérleteit e jellemtípus elpusztítására. Tőkéczki László történész tollából a szólás- és sajtószabadság kérdéseire kapunk választ, s egyben a politikai harc első számú színhelyéről, a médiáról tudunk meg háttérinformációkat. A külpolitikai kérdésekkel, különösen európai megítélésünkkel több szerző is foglalkozik, többek között Martonyi János volt külügyminiszter és Gergely András. A bal- és jobboldal fogalmának tisztázása a célja a kötet egyik legérdekesebb tanulmányának, valamint annak elemzése, hogyan lehet Magyarországon az új demokráciában egy – európai szinten működőképes – pártversenyt létrehozni. Arról is részletesen olvashatunk, hogy a posztkommunista utódpárt, az MSZP nem felel meg az Európában baloldal alatt értett szociáldemokrata pártok kritériumainak. Egyrészt társadalmi bázisa nem a munkavállaló rétegből kerül ki, hanem sokkal szélesebb bázisból, a nagytőkétől a segédmunkásig, ahol az egyetlen összetartó erő a kádári nosztalgia, illetve az elmúlt negyven év alatt kialakult kapcsolatrendszer, másrészt az MSZP olyan szimbiózisban él a szakszervezetekkel, amely Nyugat-Európában elképzelhetetlen, valamint személyeiben sem tud modern értelemben vett szociáldemokrata lenni, mivel vezetői a múlt rendszer apparátusában is fontos pozíciókat töltöttek be. Tóth Gy. László politológus, Orbán Viktor volt tanácsadója, a kötet összeállítója a magyar liberalizmus történetéből válogat, vázolja az SZDSZ képviselte liberalizmus mára már teljesen végbement integrálódási folyamatát a posztkommunista baloldalba, valamint a jelenlegi helyzetet, amikor hazánkban a balliberalizmus és a nemzeti szabadelvűség végérvényesen kettévált.
A rendszerváltás Janus-arcúságát és megoldatlan kérdéseit különösen aktualizálta az áprilisi választások eredménye és a napokban kipattant Medgyessy-ügy. Mindezekre a máig kimondatlan, felderítetlen, bennünk rejlő gondolatokra, kérdésekre igyekszik választ adni a tanulmánykötet. A sorozat első könyve az 1998-as választások idején került a boltokba, s a szerkesztők célja, hogy a jövőben is minden egyes kormányzati ciklust hasonló kiadvánnyal foglaljanak össze.
origo.hu
Gázolt a vonat Székesfehérvár és Dinnyés között
