Az 1968 óta rendszeresen megtartott bábos találkozón idén kilenc külföldi és tíz hazai társulat mutatkozik be, köztük számos határon túli magyar bábszínház. Az esemény rendezője a nagy múltú békéscsabai Napsugár bábegyüttes, amelyet Lenkefi Konrád neve fémjelzett és tett híressé a hatvanas évektől kezdve. Főként az ő érdeme, hogy a társulat elnyerte a fesztivál rendezési jogát.
A résztvevők többsége arra törekedett, hogy a műsor tükrözze hazájának, közvetlen környezetének folklórját. Így betekintést nyerhetünk a székely népmesékbe a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Bábtagozatának előadásával, a magyar népmesékbe a Parázs Színpad produkciójával, India világába a Pappu Bhat Bábszínháza révén és az ukrán folklórba az Ivano-Frankivszki Területi Bábszínházának segítségével. A szegedi Kövér Béla Bábszínház Jeles napok címmel a naptári ünnepekhez kötődő népszokások felelevenítését tűzte ki céljául. A fesztivál legtávolabbról érkezett vendégei, az ausztráliai Festivfactory két tagja pedig az ausztrál bennszülöttek világát helyezi át a tardicionális európai bábjátszás színpadára.
Két történelmi tárgyú művet is megtekinthetünk: a Maszk Bábszínpad előadása a felvidéki Gács várának történetét meséli el, a Szabadkai Gyermekszínház Mátyás király legendáiból válogat egy csokorravalót. A mondák és mesék mellett színpadra álmodott szépirodalmi alkotásokat is láthatunk. A Maskarás céh harangjátéka zsinóros bábokkal Tamási Áron Szegény ördög című műve alapján készült, a Kolibri Színház Arany János Fülemiléjét adaptálja, a moszkvai Bűvös Lámpa Bábszínház pedig Puskin egyik meséjét mutatja be.
A fesztivál előadásai a teljesség igényével vonultatják fel a bábjáték szinte összes tradicionális és alternatív technikai eszközét. A társulatok többnyire gyermekműsoraikkal váltak közkedveltté, de legtöbbjük magas szintű felnőttműsorokat is játszik. A produkciók, a békéscsabai bemutatók mellett a Gyulai Várszínház programjában is megtekinthetők.
Gázolt a vonat Székesfehérvár és Dinnyés között