Bad Ischl, az operettváros

Még minden úgy van a Traun-rakpart 8. alatti kétemeletes villa hálószobájában, ahogy ötvennégy évvel ezelőtt volt. A sarokra állítva ott az ágy, amelyben a hetvennyolc esztendős gazda elhunyt. A falon naptár. A dátum 1948. október 24-ét mutatja. A napot, amelyen az 1910-ben vásárolt és 1912 óta lakott házban eltávozott minden idők leghíresebb operettszerzője, a magyar állampolgárságát élete végéig megőrző Lehár Ferenc. Sírja is itt, Bad Ischlben van.

Takács István
2002. 08. 25. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Lehár végrendeletében a városra hagyta a villát, azzal a kikötéssel, hogy ott semmit sem szabad elmozdítani; legyen emlékház, homlokzatán a felirattal: Lehár-Villa. A Bad Ischl központjában, a Kurkparkban lévő mellszobor talapzatán is magyarosan írva áll kőbe vésett aláírása: Lehár Ferenc. S pár méterre tőle a másik nagy magyar operettkomponista szobra: Emmerich Kálmán, 1882–1953.
Hogyan lett Bad Ischl operettvárossá? A sós gyógyfürdőiről híres városkába az 1800-as évek első évtizedeiben már sokan jártak a bécsi legfelsőbb körökből – így a császári család is. Úgy tartják, e sós gyógyvizek jótékony hatásának is tulajdonítható az éppen emiatt Salzprinznek, Sóhercegnek is becézett Ferenc József születése, Ferenc Ká-roly főherceg és Zsófia bajor hercegnő fiaként, 1830-ban. A már császár és király Ferenc József itt ünnepelte huszonharmadik születésnapját.
Bad Ischl ma is operettváros. Idén, a három éve teljesen modernizált, belül átépített Kurhausban, amelynek most a Kongress- und TheaterHaus a neve, egy Lehár- és egy Kálmán-operett megy. Mindkettő klasszikus alkotás. Lehártól A mosoly országa, érdekességként kitűnő hangú kínai főszereplőkkel: Szu-Csong herceget Jung-Hwan Lee, húgát, Mi hercegnőt Ya-Huei Wang énekli-játssza. Kálmántól meg A csárdáskirálynő, méghozzá az eredeti, 1915-ös bécsi ősbemutató librettójával. Nálunk, Honthy Hanna kedvéért, alaposan átdolgozta a szövegkönyvet a híres 1954-es operettszínházbeli előadásra a Békeffy–Kellér páros, hogy a nagyasszonynak főszerepe lehessen. Az eredeti darabban erről szó sincs. Ott nem Cilike a szerep neve, hanem Anhilte, és a primadonna sem Verecki Szilvia, hanem Sylvia Varescu. Viszont az orfeumkedvelő úr itt is Feri – de természetesen von: Feri von Kerekes. Nos, hogy Bad Ischl idén se maradjon magyar szereplő nélkül, Feri bácsit, az éjszakai élet szépségeit és a szép lányokat kedvelő férfiút Németh Sándor játssza, mind a tizennégy előadáson. Ennyiszer kerül ugyanis színre A csárdáskirálynő augusztus végéig. A mosoly országa tizenegy előadást kap.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.