A rendezvény idei fő témája a játék volt, s ezzel kapcsolatosan Játék Mesterek címmel rendeztek kiállítást a Magyar Nemzeti Galériában. A főként természetes anyagok – fa, gyapjú, textil, szalma, nád, gyékény, mézeskalács, kerámia – felhasználásával készített játékok közt a legsikeresebbnek Néder Róbert közel kétméteres harangjátéka bizonyult, amelyet a látogatók meg is szólaltathattak.
A tárlat másik nagyszabású alkotása Markó Krisztina három épületmakettja volt, amelyek falapokból és kosárfonó-technikával összefűzött faágakból mintázták meg a diósgyőri, a kőszegi és a nagyvázsonyi várak pontos mását. Az ólomkatonák, bábok, népviseletes babák, babakocsik, kisautók, betlehemek és hintalovak sora mellett a látogatók századeleji fényképekről ismerkedhettek meg régi gyermekjátékainkkal.
Az előző évi kiemelt kézműves ágazat, a hangszerek, illetve a hangszerkészítés idén is fontos szerephez jutott. A hangszerkészítők fesztiváljának keretében számos szakmai előadás és koncert mellett a magyar hangszerészek legjobbjai állították ki hegedűiket, gitárjaikat, lantjaikat, hárfáikat, furulyáikat, dudáikat a galériában.
A kiállításon a klasszikusok mellett a historikus és a népi hangszerkészítők is helyet kaptak, akik a szabadtéri pavilonokban árusították a hangszereket és az azokat megszólaltató CD-ket. Hangszerkészítő műhelyek Magyarországon címmel erre az alkalomra a Magyar Hangszerész Szövetség a hazánkban működő hangszerészeket bemutató dekoratív könyvet is kiadott.
A Mesterségek ünnepére a hazai és a határon túli magyar résztvevők mellett minden évben több külföldi országot is meghívnak, akik a kirakodóvásáron tárgyalkotó népművészetükkel, a színpadokon pedig népzenéjükkel és hagyományos táncaikkal mutattatják be hazájuk tradicionális kultúráját. Idén algírok, hollandok, olaszok, románok, kirgizek, hantik, manysik és üzbégek érkeztek látványos előadásokkal, értékes népművészeti tárgyakkal Budapestre. A budavári palota teraszán felállított színpad előtt egész nap hatalmas tömeg figyelte az igényes műsorokat, ahol a külföldi vendégek mellett magyar hagyományőrző együttesek is felléptek.
A budai Vár számos pontján kialakított színpadokon Magyarország legismertebb és legjobb néptáncegyüttesei és népi zenekarai tartottak előadásokat, táncházat, többek között a Kárpátia, a Kerekes, az Egyszólam, a Söndörgő, a Téka és a Magyar Dudazenekar, a klasszikus zene kedvelői pedig a Magyar Nemzeti Galériában rendezett koncerteket élvezhették. A vásári hagyományokhoz híven az árusok pavilonjai között napközben utcaszínházi és bábos előadások folytak. A kézműves mesterek mellett több helyen a hagyományos magyar gasztronómia egy-egy részlete is bemutatkozott, így a vásári sátrak között magyar étel- és borkóstoló, hagyományos gril-lázs-, valamint vajascukor-készítésre is sor került.
A legtöbb mester látványos műhelyt állított fel, ahol a nézelődők az alkotás folyamatát is megfigyelhették. A gyermekek számára több helyen tartottak kézműves-foglalkozásokat. Az árusoknál nemcsak vásárolni, hanem személyre szabottan rendelni is lehetett, valamint sok helyen az alapanyagok beszerzési helyeiről szintén tájékoztattak. A Népművészeti Egyesületek Szövetsége minden évben folyamatos zsűrizéssel ellenőrzi a résztvevő mesterek munkáit, ezzel biztosítja az állandó minőséget, s így a látogató biztos lehet abban, hogy a Mesterségek ünnepén valódi értékeket talál.
A kézműves-találkozó csúcspontját a hagyományos Szent István-napi ünnepség, a mesterek felvonulása és a Mátyás-templom előtti kenyérszentelés jelentette. Ebből az alkalomból a résztvevő hagyományőrző kézművesek és iparművészek ünnepi menetben haladtak végig a Szent György tértől egészen a Szentháromság térig, ahol a kenyérszentelésre került sor. Ezzel a látványos ünnepséggel vált a Mesterségek ünnepe a főváros augusztus 20-i búcsújává. A rendezvény évente átlagosan százezer látogatót vonz, s köztük igen sok a külföldi turista. Idén, mivel elmaradt az esti tűzijáték a zárónapra valamivel kevesebben érkeztek vidékről, ám az érdeklődők száma így sem csökkent az előző esztendőkéhez képest.
Az év mestere és a Király Zsiga- díjak átadására is mindig a Mesterségek ünnepének keretében kerül sor. A díjakat a Népművészeti Egyesületek Szövetsége bírálja el és adja azoknak, akik az adott esztendőben különösen kimagasló teljesítményt nyújtottak a hagyományos népi tárgyalkotás területén. Az év mestere díjat ez alkalommal a hajdúnánási Reszegi Sándorné szalmafonó népi iparművész vehette át, aki az első női nyertes a legnagyobb hazai szakmai díj történetében. Az év ifjú mestere Kaszás Ákos nyíregyházi nemezkészítő lett, Az év hagyományőrző mestere címet pedig Mihalkó Gyula kalapkészítőnek ítélte a zsűri. A Balmazújvárosból érkezett Mihalkóéknál a kalapkészítés családi hagyomány, a mesterség fortélyait édesapjától tanulta. A nyolc éve alapított Király Zsiga-díjra idén öt kézművesmestert találtak érdemesnek, Beszprémy Katalin és Varga Ferencné hímző, Bordávcsné Kishonti Erika szövő, Mónus Béla fafaragó, F. Tóth Mária kosárfonó népi iparművészeket, akik színvonalas kézműves alkotómunkájuk mellett a hagyományos tárgyalkotás terjesztéséért is különösen sokat tettek. A 2002. évi életműdíjat, az Aranykoszorú-díjat Schneider Imréné hímzőmester kapta a népi mesterségben eltöltött számos évtized munkájának elismeréséül.
origo.hu
Deák Dániel szerint látványosan Magyar Péter megrendelése a mai Medián-kutatás is
