Hagyományok, értékek, nyilvánosság

A jövő évi kiállítási terveket ismertették tegnap a Néprajzi Múzeumban, de a tájékoztatón a következő napok terveiről éppen úgy szó esett, mint a 2005-ös év fontos eseményeiről. A múzeum munkáját a hosszú távú tervek alapján szervezik meg, kulcsszó a nyilvánosság és a tudományos alaposság.
Hasonló szellemben készítik elő a 2003-as kiállítási programot is. Elhangzott, hogy a korábbinál koncentráltabb, alaposabban előkészített tárlatokat szerveznek, ennek megfelelően az időszaki kiállítások száma csökken, ám a létrehozott bemutatók hosszabb ideig tartanak nyitva. Az elmúlt időszakban volt olyan alkalom, amikor 35 időszaki kiállítást rendeztek egy év leforgása alatt, a számok bűvölete azonban elvonta a figyelmet a látogatókról.
Éppen ezért jövőre csak négy időszaki kiállítást rendez a múzeum, azonban ezek mindegyike különös figyelmet érdemel. Az új év első kiállítása, A kaland nyomában című tárlat például Tolnai Festetics Rudolf gróf gyűjteményének olyan tárgyait mutatja be, amelyek jószerivel még sosem kerültek közönség elé. A gyűjtemény 1893–98 között jött létre, amikor a gróf saját jachtján nyolc évig tartó nászutat tett a Csendes-óceán szigetvilágában.
Herman Ottó nagyhatású munkásságát tükrözi az Ősfoglalkozási képek című kamarakiállítás, amelyen a kutató saját rajzai, grafikái mellett olyan képzőművészeti alkotások szerepelnek, amelyeken az ő megbízásából örökített meg ősfoglalkozásokat Jankó János, Vécsey István, Koszkól Jenő vagy Vezényi Elemér. Ez a kamaratárlat mintegy előkészíti a múzeum jövő évi két nagy kiállítását, amelyek egyrészt a népi ünnepköröket, másrészt a műalkotás eredetiségének a kérdését vizsgálja. A július 29-én megnyíló tárlat, Az arató ünnepektől az új kenyér ünnepéig című azt követi figyelemmel, hogy a mintegy 100 évvel ezelőtt létrehozott ünnep hogyan vált igazi népi ünnepséggé, s hogyan próbálta meg felhasználni, kisajátítani a politika. A másik kiállítás – amely november 18-án nyílik és 2004. szeptember 30-ig lesz látogatható – a műalkotás, illetve a néprajzi tárgyak eredetiségének, a másolatok és a hamisítványok problémakörének a vizsgálatára vállalkozik és nagyszámú műtárgy, valamint katalógus segítségével könnyíti meg a látogatóknak, hogy eligazodjanak a különböző kategóriák között.
Nem hiányoznak a tervezett tárlatok közül a tavaszi Magyar Sajtófotó és az őszi World Press Photo kiállítások sem, az utóbbi 2002-es válogatása idén október 18-án nyílik meg. A legjobban sikerült magyar sajtófotókat március 13-tól április 20-ig, a tavaszi fesztivál ideje alatt tekinthetik meg az érdeklődők, a jövő évi nemzetközi sajtófotó-pályázat válogatását pedig 2003. október 17-től. A médiák képei mellett jövő év október 29-től Színes Magyar címmel a hazai színes fényképezés történetéből is tárlatot rendez a múzeum, amelyen különös figyelmet szentelnek a néprajz hagyományos témáinak, emellett színesben ismerhetünk meg olyan fontos történelmi pillanatokat is, mint Horthy István temetése, Budapest bombázása, vagy az 1956-os forradalom. Szeptember 27-től a Mindenki egyforma, mindenki különböző című nemzetközi vándorkiállítás kap helyet az épületben; október 15-én nyílik a természet és a kultúra, az objektív és a szubjektív kapcsolatát vizsgáló tárlat, a Kaméleon; 25-én pedig a Duna menti svábok életét bemutató Háztörténetek című kiállítás. Szeptember 20-tól 22-ig a kulturális örökség napjainak keretében nyitott múzeumi napokat tartanak, amelyre érdekes programokkal és szombaton ingyenes belépéssel várják a látogatókat. 2003. március 5-én rendezik meg az első Néprajzi Múzeum napját, amellyel hagyományt kívánnak teremteni. Ezen a napon nevezték ki ugyanis 1872-ben Xantus Jánost a Magyar Nemzeti Múzeum ethnographiai osztályának őrévé, s a tudománytörténet ezt tekinti az intézmény születésnapjának.