Musical az Ifiparkról

A legendás Ifipark történetét dolgozta fel zenés színpadi produkciónak Várkonyi Mátyás, aki a darabban a művészet és a politika csatlakozási pontjait jeleníti meg az ifjúsági központ hatvanas-hetvenes évekbeli hangulatát megidézve. Várkonyi szándéka szerint a musical célja egyáltalán nem ennek a kornak a visszasírása vagy nosztalgikus emlegetése, sokkal inkább azt az energiát és tenni akarást keresi, amely az Ifiparkot látogató fiatalokra jellemző volt.
A produkció előadói az 1996-ban megszűnt Rockszínház utódcsapatának tagjai, a jelenleg Sztárock színháza néven működő társulat. A Rockszínház bezárása után ugyanis az ott dolgozó művészek többsége együtt maradt és öt éven át elsősorban külföldön turnézott, most azonban felmerült egy komolyabb hazai bemutatkozás igénye is. Várkonyit a musical kerettörténete már hét éve is foglalkoztatta, akkor azonban a Rockszínház körüli nehézségek miatt nem volt lehetősége a kidolgozásra. Most újra aktuálisnak érezte a darab témáját, amelyet így foglalt össze: „A kultúrát a politika eszközként használja vélt vagy valós céljainak megvalósításához, és amikor feleslegessé válik, kidobja a kukába.”
Várkonyi a musical cselekményét a közelmúlt eseményeit bemutató görbe tükörnek, egyfajta történelmi leckének szánja. A történet a valóságot mindössze a tipikus helyzetek és a jellegzetes személyiségek megjelenítésével érzékelteti, a cselekmény és annak szereplői főként a képzelet szüleményei. Némi utalás persze történik konkrét személyekre is, többek között a Kádár-korszak kultúrpolitikájának fő korifeusára, Aczél Györgyre, őt Stahl elvtárs képében ismerhetjük fel, hiszen a német Stahl szó acélt jelent, akárcsak a Szovjetunió rettegett diktátorának, Sztálinnak a neve. A cselekmény csúcspontján szintén ismerőssé válik a szituáció: a fiatal zenekart csak akkor akarják külföldi turnéra engedni, ha cserébe jelentéseket írnak az út során tapasztalt eseményekről és a csoport fiatal magyar tagjai között zajló beszélgetésekről. Várkonyi a darab írása közben még nem gondolta, hogy ennyire aktuálissá válik a mű ügynökbeszervezési jelenete, amely az utóbbi hetekben a legtöbbet emlegetett témák közé tartozik. A cselekményt hétköznapi történetek és bonyolult szerelmi szálak is átszövik.
A mű társszerzője és dramaturgja Bereményi Géza, aki a prózai részeket alakította át színpadi darabhoz illővé. Musicalről lévén szó, a darab egyik legfontosabb elemét a zene képezi, s ehhez Várkonyi megtalálta a legmegfelelőbb zenekart, a Dr. Feelgood rockegyüttest, amely az erre az alkalomra született huszonöt új számot élőben játssza majd. Az előadáson sok táncjelenetet láthat majd a közönség, ezek elemei elsősorban a rock and rollból és a hatvanas-hetvenes évek jellegzetes táncaiból építkeznek. A darabot Bardóczy Attila rendezésében szeptember 13-án és 14-én tekinthetik meg az érdeklődők az Uránia Nemzeti Filmszínházban kialakított színpadon. Ezzel párhuzamosan a mű bemutatójára készül a zalaegerszegi színház is, az ő előadásukat Paál Gergely rendezi.