Százéves az Országház

Ünnepi rendezvénysorozattal tiszteleg a magyar országgyűlés az Országház átadásának századik évfordulója előtt. Ennek első eseményeként Szili Katalin házelnök három kiállítást nyitott meg tegnap. A Felsőházi Társalgóban berendezett Százéves az Országház című tárlat a Parlament építésének történetét mutatja be 1882-től, a pályázat kiírásától kezdve egészen az átadásig. A gazdag kiállítási anyagban tervrajzokat, az épület arculatának kialakításában részt vevő mérnökök és művészek portréit, eredeti berendezési tárgyakat, bútorokat, műszaki berendezéseket láthatunk, valamint válogatást a kilencven külső és százhatvankét belső szobor makettjéből, továbbá festménymásolatokat nézhetünk meg, időrendben követve a közel húsz évig tartó munkálatok alakulását. A kiállítást szemlélve részletesen megismerhetjük az épület összes elemének történetét, az azokat előállító kerámia- és kárpitosműhelyeket, a lámpák, órák és színes üvegablakok készítőit. A tárlat létrejöttében nagy szerepe volt Sisa Lajos művészettörténésznek, az MTA Művészettörténeti Kutatóintézete osztályvezetőjének, Lukács Józsefnek, az Országgyűlés műszaki igazgatósága építészeti osztálya vezetőjének és Gerle János építésznek.
A Parlament épületét 1902. október 8-án vette használatba az Országgyűlés, a XX. század elejének legkorszerűbb műszaki berendezéseivel. Az akkori világ legnagyobb építményei között számon tartott magyar Országház átadását eredetileg 1896-ra, a millenniumi ünnepségek idejére tervezték, azonban az 1885-ben elkezdett épületegyüttesből ekkorra csak a főlépcsőház és a kupolacsarnok készült el. A félig kész Országházban ennek ellenére megtartották az ünnepélyes díszülést, amelynek idejére a Szent Koronát és a többi koronázási jelvényt a díszbandérium kíséretében az épületben helyezték el.
A Duna-parti neogótikus stílusú palota Steindl Imre tervei alapján készült, aki egy hónappal az ünnepélyes átadás előtt távozott el az élők sorából. Szintén nem érte meg a nagy mű befejezését az építés vezetője, gróf Tisza Lajos, valamint az Országgyűlés otthonának felállítását kezdeményező és sürgető gróf Andrássy Gyula és Tisza Kálmán miniszterelnökök. Megnyitó beszédében Szili Katalin elmondta, hogy Andrássy a londoni parlamenthez hasonló épületet szeretett volna, s bár sokan ellenezték a németnek tekintett neogótikus stílust, az ő pártolásának köszönhetően mégis Steindl elképzelése valósult meg. Szili emlékeztetett a Parlament szimbolikus jelentőségére, s azokra az ünnepélyes és tragikus történelmi eseményekre, amelyek az épülethez kötődnek.
A házelnök az egykori tervezők, kivitelezők és szellemi támogatók mellett az Országház jelenlegi dolgozóiról is megemlékezett, akik munkáját az épület történetét bemutató kiállítás egyik kísérő fotótárlata jeleníti meg. Csernus Ágnes, az Országgyűlés Sajtóirodájának fotósa napi riportfeladatain kívül a Ház hétköznapjait is lefényképezte, a képeken az őrezred, a takarítók, asztalosok, kárpitosok, pincérek és más háttérdolgozók láthatók munka közben. A Csengetés előtt – képek az Országház hétköznapjaiból című fekete-fehér képsorozat a Parlament nélkülözhetetlen, mégis ismeretlen világát tárja a nyilvánosság elé, s oldja fel annak titokzatos zártságát.
Az Országház, a harmadik kísérő kiállítás a korábban album formájában is megjelent fotókból áll. Bakos Ágnes és Tihanyi Bence színes fényképei az épület legszebb és legjellegzetesebb termeit, folyosóit, szobrait és festményeit mutatják be.