Könyvtörténetünk kincsei

Díszes albumot jelentetett meg közös kiadásban a Széchényi Könyvtár és a Magyar Könyvklub Kincsek a nemzet könyvtárából címmel. A 420 oldalas, ötszáz színes fotót tartalmazó kötetet a magyar nemzeti könyvtár, az Országos Széchényi Könyvtár alapításának 200. évfordulója alkalmából adták ki Hapák József fényképeivel és Monok István főigazgató szerkesztésében. Bár a könyvtár rendszeresen rendez kiállításokat a magyar könyv és írásbeliség történetének emlékeiből, az ezeken bemutatott nyomtatványok, könyvek, Corvinák és kódexek többnyire rövid ideig, korlátozott fényviszonyok mellett és csak üveg alatt tekinthetők meg, így részletes tanulmányozásukra és megismerésükre ebben a formában nincs lehetőség. Az új album azonban világszínvonalú nyomdai kivitelben, a részleteket is kiemelve teszi egész évben mindenki számára elérhetővé nemzeti kultúrtörténetünk kincseit. Az illusztris könyv megjelenése különösen jelentős a hazai könyvtörténetben, hiszen a Széchényi Könyvtár két évszázados fennállása alatt ez az első nagy terjedelmű, színes és szinte minden fontos kéziratos és nyomtatott kódexet, nyelvemléket és könyvet felsorakoztató kiadvány, amellyel az intézmény felbecsülhetetlenül értékes és gazdag gyűjteményét bemutatja. A képekhez az egyes gyűjtemények őrzői szakszerű ismertetőket és jegyzeteket írtak, amelyek közérthető nyelvezetükkel mind az érdeklődők, mind a szakma számára értékes információkkal szolgálnak.
A kötet megjelenéséhez kapcsolódóan az abban szereplő írástörténeti emlékekről Hapák József új, kivételes részletgazdagságú fotókat is készített, amelyek embernagyságúra felnagyított képeiből a múlt év végén a Balassi Bálint Intézet földszinti aulájában rendeztek be időszakos kiállítást A Magyar Könyv Ezer Éve címmel. A díszes kiadvány tartalmazza a nagy sikerű tárlat anyagát, amely a hazai könyvritkaságokat egészen új megvilágításba helyezi. A fényképész olyan apró iniciálékat és képrészleteket emelt ki, amelyeket eddig talán még senki sem vett észre. A fotók Hapák József szakmai tudásának és a képek készítésénél alkalmazott világszínvonalú technikának köszönhetően életszerűvé varázsolták az ötszáz éves ábrákat, és méltó módon mutatják be a magyar könyvkészítés híres emlékeit, többek között Thurzó János borosz-lói püspök imakönyvét, egy XV. századi Hóráskönyvet, az 1557-ből származó, Debrecenben nyomtatott első magyar nyelvű számtankönyv címlapját, a Kálmáncsehi Breviárium egyik jellemző képét, a Mátyás Graduálé néhány különlegesen kidolgozott iniciáléját, a Chrysostomus Corvinát, az Esztergomi Missalét, a Trapezuntius Corvinát és a Képes Krónikát.