Nagy Bercel, a fesztivál műsorának szerkesztője lapunk kérdésére elmondta: a fesztivált azzal a céllal hozták létre, hogy ráirányítsák a közvélemény figyelmét a csángó magyarság helyzetére és a létüket fenyegető folyamatokra, amelyek elsősorban az erőltetett asszimilációból fakadnak. Utalt az elmúlt évek eredményeire is, ugyanis két éve az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének állandó bizottsága elfogadta Tytti Isohookana Asunmaa finn raportőr jelentését a moldvai csángókról, amely kimondja, hogy ez a népcsoport „a magyar nyelv egy korai változatát beszéli, ősi hagyományokat, változatos népművészetet és népi kultúrát őriz, amely különleges értéket jelent Európa számára”. Nagy Bercel a másik komoly eredményt abban látja, hogy Klézsén és Pusztinán a 2002/2003-as tanévtől immár az állami iskola keretei között is tanulható a magyar nyelv – választható idegen nyelvként.
A fesztivál műsorát Diószegi László koreográfus-rendező a szervezőkkel közösen szerkeszti, törekedve arra, hogy az ismert előadók mellett minden évben új arcokat is bemutassanak a rendezvényen. Idén a gyimesi csángókat a gyimesbükki hagyományőrzők, a moldvaiakat pedig klézsei, somoskai, lujzikalagori táncosok képviselik. Magyarországról Berecz András, az Egyszólam együttes, Fábri Géza, Szokolay Balázs, Szabó Dániel, Vizely Balázs, Havasréti Pál, a Somos, a Szigony, a Tatros és a Zurgó együttes, valamint az Ordasok és a Válaszút Néptáncegyüttes lép majd színpadra. Nagy Bercel a rendezvény koncepciójáról elmondta: az idén elsősorban a hagyomány rétegződését kívánják bemutatni: hogyan szólaltatható meg egy-egy dallam a legarchaikusabb előadási módtól akár a mai dzsesszfeldolgozásig, illetve hogyan öröklődik a hagyomány a különböző generációk között. Mivel ez évben nem sikerült vendéget hívni Moldva északi területéről, a fesztiválhoz kapcsolódó fotókiállítás és dokumentumfilm-vetítés elsősorban ezzel a vidékkel foglalkozik. Az előtérben Harangozó Imre és Csoma Gergely képeiből látható majd tárlat, a színpadi műsor keretében pedig Vitézy Zsófia Szabófalván forgatott filmjeinek részleteit tekintheti meg a közönség.
A fesztivál programjához kapcsolódóan tegnap Veszélyeztetett európai kisebbségi kultúrák az oktatásban címmel konferenciát tartottak. Bár a moldvai csángók magyar nyelvű oktatásáról szóló rendezvényre meghívták a Bákó megyei hivatalos román szerveket is, egyikük sem jött el, így a tervezett párbeszéd az illetékes tanügyi prefektussal elmaradt. A konferencián az előadók megfogalmazták: az alsó foktól egészen az egyetemekig ívelő magyar nyelvű oktatási program kidolgozására van szükség a csángók kultúrájának megőrzése érdekében. Egyetértettek abban, hogy rendkívül fontos a szülőfaluban megoldott előkészítő anyanyelvi okatás, enélkül ugyanis azok a diákok, akik magyarul szeretnének tanulni, szüleiktől távol, nyelvi nehézségekkel küszködve, komoly hátrányokkal kezdenek neki tanulmányaiknak. A csángó származású Bilibók Jenő szólt arról is, hogy erősíteni kell a csángók magyar identitását, ennek megoldását pedig magyar anyanyelvű elitképzésükkel képzeli el.
origo.hu
Esernyő nélkül ma kockázatos elindulni
