Boldogasszony szószólója

Krisztus, Mária, Szent Péter jelenik meg Ferencz Éva lemezein, amelyeken a magyar népköltészet archaikus imádságaiból és vallásos énekeiből ad ízelítőt. A színésznőként, népdalénekesként egyaránt sikeres Ferencz Éva gyergyószárhegyi székely családból származik, s a népi vallásosság költészetével és dallamaival Erdélyi Zsuzsanna Európa- és Kossuth-díjas néprajzkutató tanítványaként ismerkedett meg, akivel 1993 óta dolgozik együtt.

Kobzos Kiss Tamással közösen készített Világ váltságáért című lemeze a nagyhét népköltészetben betöltött szerepét mutatja be, amelynek középpontjában Krisztus szenvedése és kereszthalála áll. A legtöbb szöveg Mária érzésein keresztül mutatja be a nagyhét eseményeit, akit Ferencz Éva hitelesen, mély átéléssel, ám túlzások és felesleges rájátszások nélkül formál meg, teljesen azonosulva a Boldogasszony elképzelt lelkivilágával. A fájdalmas anya nagypénteki gyötrelmei, Péter tagadása, a passiójelenetek és az apokrif iratokból ismert történetek felváltva hangzanak el prózában és énekben. A lemezen megszólaló több száz éves imádságok közt találunk olyanokat, amelyek XVII-XVIII. századi énekes könyvekben és kéziratokban maradtak fenn, más részüket pedig a népi emlékezet őrizte meg az utókor számára.
Szintén archaikus népi imádságokat hallhatunk Ferencz Éva legújabb, Testi-lelki kenyerünk című lemezén, amely végigvezet bennünket a napszakokon a hajnaltól az éjszakáig, miközben megismerhetjük többek között a Süss fel nap vallásos jellegű szövegváltozatát a Szigetközből, a moldvaiak tavaszi havajgatását, a csügési csángó Miatyánkot, számos Magyarországért szóló fohászt és egy zoboraljai virrasztóéneket a vég órájáról.
(Ferencz Éva–Kobzos Kiss Tamás: Világ váltságáért, CSBT 001/98. Ferencz Éva: Testi-lelki kenyerünk, CSBT 2002/2)