Annak ellenére nem javul a helyzetünk, hogy nagy változás állt be a néprajzi filmkészítés terén, az egyszerű leíró, dokumentáló filmalkotás átalakult antropológiai filmmé, amely már jelentős előmunkálatot és kutatást igényel. Hatalmas tudásanyagot vár el készítőitől, amit évek alatt, hosszas terepmunkák során sajátít el az antropológus, a néprajzos vagy akár a szociológus – mondja Tari János. – A magyar néprajzi filmkészítés nagy múltra néz vissza, Gönyei Sándor, Keszi Kovács László, Szőts István, Raffay Anna, Boglár Lajos, Hoppál Mihály, valamint a Gulyás testvérek, Gulyás Gyula és Gulyás János filmjei egyaránt említésre méltók, azonban úgy tűnik, nincs igény értékmentő alkotásokra, a show-műsorok és a vetélkedők teljesen átvették a tudomány helyét a tévék programjában. Csak a Duna Televízió Népi Örökség Szerkesztőségében folyik ilyen értékmentő munka. Az apáról fiúra szálló néphagyományt manapság a néprajzi antropológiai filmek helyettesítik szerte a világon, hiszen a szokások továbbörökítésének eredeti formájára a városiasodás és a hagyományos faluközösségek felbomlása miatt egyre kevesebb a lehetőség – teszi hozzá.
A különböző mesterségek, a kihalóban levő népszokások, a városba költözés miatt megszűnő hagyományos életforma, a táplálkozási sajátosságok kézműves és népzenei örökségünk kifogyhatatlan tárházát jelentik a néprajzi témáknak, ráadásul a hagyomány rögzítése mellett ezeknek a filmeknek egyfajta identitáserősítő szerep is jut. Tari szívesen emlékszik vissza azokra a forgatásokra, amelyek kapcsán az emberek rádöbbentek, mekkora kincs van a kezükben, s a rég kihalt szokásokat fel akarták újítani, hogy megőrizhessék az utókornak. – Hitelességre törekedtek, aki csak tudott, részt vett benne, s ez nemcsak a kamerának szólt, hanem az önképük bemutatása volt. Ez segítette a szokások újraéledését és a fiatalabb generációknak való átadását. A néprajzi filmeknek ezt az identitáserősítő szerepét a határon túli magyarok esetében és az Európai Unióban is fel lehetne használni, ahol különösen fontos tudatosítanunk, kik is vagyunk mi, magyarok, és miben különbözünk a többi néptől – mondja Tari, aki úgy véli, a külföldi magyar intézetek legalább olyan nagy hasznát vennék ezeknek az ismertető filmeknek, mint a hazai fórumok. Tari ezért különösen fontosnak tartja a néprajzi filmezés támogatását, hogy a szakma akár önálló stúdió keretein belül is dolgozhasson és létezhessen. „Egyre nagyobb az igény az audiovizuális kultúra és a multimédiás alkotások iránt, és az EU-hoz ezen a téren is fel kell zárkóznunk – véli.
Nemcsak Magyarországon jelent problémát a néprajzi filmek fogadtatása, az audiovizuális dokumentációkat még nemzetközi szinten sem ismerik el igazán tudományos teljesítménynek, függetlenül a tartalmától és a hozzá kapcsolódó kutatómunka értékétől. Ennek megoldására az Amerikai Egyesült Államokban már történtek irányadó intézkedések, a hazai viszonyokról és a filmes tanulmányok alkalmazásának lehetséges szabályozásáról Tari részletesen ír a Magyar néprajzi filmezés Magyarországon című könyvében, amelyben a szakma történetét ismerteti. Tari János a néprajzi filmezés fontosságáról az angol nyelvű Hungarian Heritage 2003-as számában is publikált. A DVD új technikai adottságai révén a néprajzi filmek lehetőségei is nőnek. A párhuzamos hangsávok segítségével ugyanis egy lemezhez akár hat vagy nyolc választható szöveg tartozik, így a nyelvek mellett az is beállítható, hogy különböző szintű magyarázatokat hallgasson a néző az óvodásoknak vagy általános iskolásoknak szóló ismertetéstől a komolyabb tudásanyagot igénylő egyetemi előadásig. Linkek, kapcsolatok segítségével pedig bizonyos területekről további részletek ismerhetők meg. Robert Garner Östör Ákossal együtt készített filmje az indiai temetkezési szokásokról már elérhető ebben a formában. Hazánkban ennek a technikai feltételei szintén adottak, csupán anyagi korlátai vannak a megvalósításnak. Tari fontosnak tartja, hogy a néprajzi filmesek által készített hatalmas mennyiségű film- és videoanyagot digitális formában is megőrizzék és forgalmazzák, legalább kiállításokhoz kapcsolódó kiadványként. Ehhez az anyaghoz most már rendelkezésre áll egy olyan számítógépes program, amelynek segítségével filmeket lehet digitalizálni és katalogizálni. Így amint befejeződik a mozgóképek és a szövegek felvitele a számítógépes rendszerbe, ennek segítségével bármely motívumra, kulcsszóra, képrészletre lehet majd keresni, s elérhetővé válnak azok a filmtekercsek is, amelyek eddig a dobozok mélyén rejtőztek.
origo.hu
Akciófilmbe illő jelenetek játszódtak le Budapesten
