Csipkerózsika dalban és táncban

A Budapest Táncegyüttes nagy fába vágta a fejszéjét, amikor arra vállalkozott, hogy zenés-táncos mesejáték formájában színpadra viszi a Csipkerózsika című örökzöld Grimm-mesét, és kiadja annak CD-változatát is. A százéves álomba merült kastély történetét mindenki ismeri, számos formában bemutatták már a bábelőadásoktól egészen a megfilmesítésig, így azt gondolnánk, szinte lehetetlen róla újat mondani. A Budapest Táncegyüttesnek ez mégis sikerült, a Kárpát-medence gazdag néphagyományával, a népmesék elmaradhatatlan szófordulataival, a népzene és a néptánc lendületével szőtték át a cselekményt.
Szinte minden népi hangszer felvonul a darabban: a gardontól a dudán át a dorombig. Felcsendül a csárdás, a szöktetős, a verbunk, a csingerálás, a legényes, a gyimesi kettős jártatója és a moldvai körtáncok széles választéka, de hallunk keservest, reneszánsz udvari táncot, valcert és több száz éves fanfárokat is. Az előadás a magyar népköltészetnek is seregszemléje: ráolvasások, mondókák, kiszámolók, archaikus népi imádságok, illetve ezek alapján összeállított szövegszakaszok váltják egymást a prózai részekben. Bár úgy tetszik, tudatosan a néphagyomány olvasztótégelyévé alakították a darabot, az mégsem válik unalmas ismeretanyag-halmazzá. Érdekes fordulataival, változatos hangvételével és tömörségével kicsiknek-nagyoknak egyaránt szórakoztató marad, amit a mesélő, Szabó Gyula jellegzetes előadása tesz felejthetetlenné. A Budapest Táncegyüttes művészeti vezetője, a Csipkerózsika színpadi változatának koreográfusa, Zsuráfszki Zoltán a CD-borítón azt írja: a népszerű mesén keresztül közelebb szeretnék hozni a gyermekekhez a lassan elfeledett hagyományos magyar kultúrát. Rossa László, a zenei rendező különös érzékenységgel válogatta össze a mesejáték kísérőzenéjét, karaktereket jelenít meg, ábrázolja a hangulatokat, a szituációkat, a konfliktusokat, egyszóval szöveg nélkül, pusztán a zenével is tökéletesen követni tudnánk a cselekményt. A kísérőzene azonban jelen esetben néhány népdalfeldolgozást, rengeteg autentikus népzenét és egy-egy reneszánsz művet jelent, amelyek a tájegységek és korok határain átívelve természetes egységgé állnak össze. Rossa zenéjének méltó párja Vincze Zsuzsa meseátdolgozása és szövegválogatása.