Lehet-e Szent Erzsébetnél aktuálisabb példaképet találni korunknak, akit már életében az önfeláldozó keresztény szeretet megtestesítőjének tartottak? Kell-e bárkinek is ecsetelni, mit adott ez a fiatal lány a világnak, aki a vele kortárs Assisi Szent Ferenccel közös úton haladva, nem törődve származásával és családja rangjával, vagyonát és életét az égető szociális problémák enyhítésére áldozta? Hazánk számára az EU-csatlakozás küszöbén különösen érdekes lehet példamutató élete, amelynek során úgy tudott a szó igazi értelmében európai lenni és kivívni az egész világ tiszteletét, hogy közben egy percre sem feledkezett meg szülőföldje és népe sorsáról. Utolsó leheletéig ízig-vérig magyar királylány maradt, szaporítva ezzel az Árpád-házi szentek sorát.
Szent Erzsébet az egyetlen magyar szent, akit az egész világegyház tisztel, szobrai és képei szinte minden országban megtalálhatóak. Kultuszának terjedésében kétségtelenül közrejátszott, hogy IX. Gergely pápa a sírját látogatóknak búcsút engedélyezett, ismertségét azonban elsősorban rokonainak, nagynénjeinek, unokahúgainak köszönheti, akik Európa uralkodóinak feleségei, édesanyjai voltak, s akik halála után hazájukban bevezették tiszteletét. Ezzel együtt sajnos a köztudatban származására homály borult. Amíg minden magára valamit adó magyar ismeri életét, hazánk saját szentjei közt tiszteli Erzsébetet, II. András és Gertrúd királynő leányát, IV. Béla húgát, Szent Margit unokanővérét, hihetetlenül hangzik, de az európai keresztények közül csak kevesen tudják, hogy Erzsébet magyar királylánynak született. Ezen a problémán próbál segíteni a Tertia kiadó most megjelent Árpád-házi Szent Erzsébet című könyve, amely négy nyelven, a magyar mellett angolul, németül és olaszul tolmácsolja a magyar királylány történetét és ábrázolásait.
Golarits István, a Svájcban élő magyar fotóművész az első Szent Erzsébet-képet véletlenül vette észre egy Luzern melletti kis faluban. Az anyaországtól messze került művész nagyon megörült a felfedezésnek, és amikor két hétre rá egy másik Erzsébet-szoborra bukkant, elhatározta, hogy felkutatja a templomokat és múzeumokat, hogy összegyűjtse a szent emlékét őrző tárgyakat. A munkával még korántsem végzett. A most megjelent album huszonegy európai ország száz alkotását tartalmazza. Kontinensünk egy része azonban feltáratlan még, és a tengerentúlon is számos Erzsébet-kép és -szobor található.
Erzsébet rövid, mindössze huszonnégy évnyi élete alatt a teljességet élte meg: volt kislány, menyaszszony, szerető feleség, háromgyermekes anya és özvegyasszony, majd pedig Krisztusnak szentelte életét. El kellett szenvednie anyja, majd férje halálát, vagyonából kifosztását és rokonsága megvetését, s mindeközben Marburgban kórházat alapított a szegényeknek, a legenda szerint számos csoda kötődik nevéhez. Ki ne ismerné példál a híres rózsa történetét, amikor a szegényeknek vitt kenyér télen friss rózsává változott Erzsébet kötényében, vagy azt az esetet, amikor a férje ágyába fektetett leprás beteg Krisztusként jelent meg? A legtöbb Erzsébet-ábrázolás a szentet attribútumaival, rózsákkal, kenyérrel jeleníti meg, de ugyanolyan sűrűn találkozunk életének híressé vált pillanatképeivel is.
Az albumban a szobrok, színes üvegablakok és festmények fotói időrendben sorakoznak, művészettörténeti koronként rendszerezve. A gazdag képanyaghoz Prokopp Mária művészettörténész írt tanulmányt, amely az Árpád-házi szent életét és az ábrázolások történetét is tartalmazza. Prokopp a monográfiákat és a forrásokat eddig sosem látott részletességgel foglalja össze, egészen különleges mélységgel megközelítve a szent személyiségét, az Erzsébet-kultuszt és annak hatását a különböző korokra és néhány jelentős művészre.
origo.hu
16 méter magas kútba esett egy három éves gyerek Hatvanban
