Fiatal székely muzsikusok

Székely népviseletbe öltözött gyermekek fogadták a bicskei Batthyány-kastély udvarán a Szentegyházi Gyermekfilharmónia anyaországi turnéjának nyitó hangversenyére érkező közönséget szerda este. A száznegyven tagú székelyföldi ifjúsági ének- és zenekar Szamosújvár és Kolozsvár után az első nyári magyarországi koncertjén is sikert aratott.

2003. 08. 14. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hosszú sorokban vonulnak a színpadra a székely fiatalok a Radeczky-mars hangjaira, eltart egy ideig, amíg mind elfoglalják helyüket. A színpadi kórusemelvény roskadásig megtelik piros-fekete színekbe öltözött, népviseletes lányokkal és székely harisnyás fiúkkal. A látvány már önmagában felemelő élmény, s amikor felcsendül az első zenemű – a Parasztkantáta legnépszerűbb részlete –, meggyőződhetünk a Szentegyházi Gyermekfilharmónia magas fokú zenei tudásáról is. Összeszokott, rutinos, lelkes és jól képzett együttest hallunk.
A száztagú kórus és a negyventagú zenekar a műsor első felében ismert klasszikus művekkel mutatkozik be, ezt követi a Rákóczi-emlékév alkalmából egy kuruc kori népdal-összeállítás, majd más népek dalaiból adnak elő egy csokorra valót. A tisztán csengő gyermekhangok elénk varázsolják azt a csodát, amely huszonöt éve kezdődött Szentegyházán. Ekkor helyezték ugyanis oda zenetanárnak Haáz Sándort, a gyermekfilharmónia vezetőjét, karnagyát és tanárát.
A Székelyudvarhely és Csíkszereda között félúton, a Madarasi Hargita lábánál található Szentegyházán nincs zeneiskola, így a hangszeroktatással, a zenekar és az énekkar betanításával kapcsolatos munkákat Haáz Sándor egy személyben oldja meg. 1978-ban került a városba, s mivel nagy lehetőséget látott a tehetséges muzikális diákokban, belevágott a zenekar létrehozásába. A gyermekfilharmónia négy év után jött létre, azóta sikert sikerre halmoz, s kilencven óta minden nyáron külföldi vendégszereplésre hívják. Az első időkben Haáz Sándornak leginkább a szülők hozzáállásával kellett megküzdenie, meg kellett győznie a szentegyháziakat, hogy a zenélésnek akkor is van értelme, ha a gyermek később nem ebből keresi a kenyerét. Kitartó munkája sikerrel járt, mostanra már szinte minden család képviselteti magát a zeneórákon, néhány tanítványa pedig az énektanítást vagy a hegedülést választotta élethivatásának.
– A többség nem lesz zenész – bár erre is akad példa –, mivel én kilenc-tíz éves koruktól tanítom őket hegedűre, a mai felgyorsult világban pedig igazából csak annak van esélye, aki óvodáskorában kezdi a hangszertanulást. Azonban pont az ilyen esélyteleneknek hiánypótló kezdeményezés és nagyszerű felüdülés a gyermekfilharmónia. A tőlünk kikerülő diákok legnagyobb erénye az itt megszerzett fejlettebb közösségtudat, ami talán egy kicsivel értékesebb emberekké teszi őket azoknál, akik nem dolgoztak együtt ilyen nagy csoporttal szervezetten és fegyelmezetten – mondja Haáz.
A sikeres koncertkörutak és a zenei alapműveltség mellett Haáz mást is adott a környéknek: az ő kezdeményezésének és a zenei együttes anyagi háttere biztosítására létrejött szentegyházi faluturizmusnak köszönhetően otthon tartja a székelyeket, akik a filharmónia intézményeinek segítségével munkát és egyre újabb örömöket találnak szülőföldjükön.
A Szentegyházi Gyermekfilharmónia ma este nyolckor Csornán, a művelődési házban ad koncertet, vasárnap este hétkor pedig a ménfőcsanaki Bezerédi-kastélyban láthatja a közönség.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.