Hosszú sorokban vonulnak a színpadra a székely fiatalok a Radeczky-mars hangjaira, eltart egy ideig, amíg mind elfoglalják helyüket. A színpadi kórusemelvény roskadásig megtelik piros-fekete színekbe öltözött, népviseletes lányokkal és székely harisnyás fiúkkal. A látvány már önmagában felemelő élmény, s amikor felcsendül az első zenemű – a Parasztkantáta legnépszerűbb részlete –, meggyőződhetünk a Szentegyházi Gyermekfilharmónia magas fokú zenei tudásáról is. Összeszokott, rutinos, lelkes és jól képzett együttest hallunk.
A száztagú kórus és a negyventagú zenekar a műsor első felében ismert klasszikus művekkel mutatkozik be, ezt követi a Rákóczi-emlékév alkalmából egy kuruc kori népdal-összeállítás, majd más népek dalaiból adnak elő egy csokorra valót. A tisztán csengő gyermekhangok elénk varázsolják azt a csodát, amely huszonöt éve kezdődött Szentegyházán. Ekkor helyezték ugyanis oda zenetanárnak Haáz Sándort, a gyermekfilharmónia vezetőjét, karnagyát és tanárát.
A Székelyudvarhely és Csíkszereda között félúton, a Madarasi Hargita lábánál található Szentegyházán nincs zeneiskola, így a hangszeroktatással, a zenekar és az énekkar betanításával kapcsolatos munkákat Haáz Sándor egy személyben oldja meg. 1978-ban került a városba, s mivel nagy lehetőséget látott a tehetséges muzikális diákokban, belevágott a zenekar létrehozásába. A gyermekfilharmónia négy év után jött létre, azóta sikert sikerre halmoz, s kilencven óta minden nyáron külföldi vendégszereplésre hívják. Az első időkben Haáz Sándornak leginkább a szülők hozzáállásával kellett megküzdenie, meg kellett győznie a szentegyháziakat, hogy a zenélésnek akkor is van értelme, ha a gyermek később nem ebből keresi a kenyerét. Kitartó munkája sikerrel járt, mostanra már szinte minden család képviselteti magát a zeneórákon, néhány tanítványa pedig az énektanítást vagy a hegedülést választotta élethivatásának.
– A többség nem lesz zenész – bár erre is akad példa –, mivel én kilenc-tíz éves koruktól tanítom őket hegedűre, a mai felgyorsult világban pedig igazából csak annak van esélye, aki óvodáskorában kezdi a hangszertanulást. Azonban pont az ilyen esélyteleneknek hiánypótló kezdeményezés és nagyszerű felüdülés a gyermekfilharmónia. A tőlünk kikerülő diákok legnagyobb erénye az itt megszerzett fejlettebb közösségtudat, ami talán egy kicsivel értékesebb emberekké teszi őket azoknál, akik nem dolgoztak együtt ilyen nagy csoporttal szervezetten és fegyelmezetten – mondja Haáz.
A sikeres koncertkörutak és a zenei alapműveltség mellett Haáz mást is adott a környéknek: az ő kezdeményezésének és a zenei együttes anyagi háttere biztosítására létrejött szentegyházi faluturizmusnak köszönhetően otthon tartja a székelyeket, akik a filharmónia intézményeinek segítségével munkát és egyre újabb örömöket találnak szülőföldjükön.
A Szentegyházi Gyermekfilharmónia ma este nyolckor Csornán, a művelődési házban ad koncertet, vasárnap este hétkor pedig a ménfőcsanaki Bezerédi-kastélyban láthatja a közönség.
A következő három évre szóló bérmegállapodás is azt jelzi, hogy középtávon is javul a tervezhetőség a gazdaságban