Véget ért a mesterségek ünnepe

Közel százezren voltak kíváncsiak idén, a budai Várban rendezett mesterségek ünnepére. A tárgyalkotó népművészek legnagyobb hazai seregszemléjén idén nyolcszáz kézművesmester portékáit csodálhatta meg a közönség. A rendezvényen kiosztották a mestereknek adható díjakat is.

Tarka sokszínűség és kígyózó tömeg fogadta a budai Várba érkezőket a hőség ellenére is. A mesterségek ünnepének jellegzetessége, hogy a vásárosbódék egyben a mesterségbemutatóknak is helyet adnak, így pontosan láthattuk, hogyan és mekkora munkával készül az általunk megcsodált portéka. A mesterek szívesen beszélgettek az érdeklődőkkel szakmájuk fortélyairól, sok helyen a vállalkozó szellemű vásárló ki is próbálhatta ügyességét a szövésben, hímzésben, faragásban, csipkeverésben.
A rendezvény egyik fontos pillanata minden alkalommal, az augusztus 19-i díjátadás. Idén Az év mestere díjat Pencz József halászszerszám- és dikókészítő nyerte, Az év ifjú mestere kitüntetést pedig Horváth Zoltán fazekasnak ítélte a szakmai zsűri. A Hagyományőrző Díjat Kocsisné Koszorús Anikó hímző, népi iparművész nyerte el, a Király Zsiga-díjat Báder Miklósné, a Hevesi Háziipari Szövetkezet elnöke, Fetter Ferencné és Lukács Eszter hímző, Hajda György Zsigmond és Tordai János fafaragó, valamint Tóth János közgazdász kapta. Az idei életműdíjat Lőrincz Aladárné szövő, népi iparművész érdemelte ki több évtizedes munkájával és számos korábbi elismerésével.
A hagyományos népi kultúra iránti érdeklődés a rendezvény látogatottsága alapján reménykedésre adhat okot, s ezt így látja a kézművesek többsége is, bár az európai uniós csatlakozástól többségük csak szigorúbb előírásokat, több anyagi ráfordítást és nehezebb piaci viszonyokat vár. Pencz József, Az év mestere örömmel mondja, hogy mesterségére különösen fogékonyak voltak a gyermekek. Pencz a hagyományos népi tárgyalkotás fönnmaradásának kulcsát a fiatalokban és a mesterségek gyermekkorban való megismerésében látja. Horváth Zoltán, Az év ifjú mestere elmondta: a magyar kézművesség nagyon fejlett, azonban azt tapasztalta, hogy a tárgyalkotásnak ez a hagyományos formája Nyugaton már megszűnőben van, s nagyon tart attól, hogy az EU-csatlakozás után hazánkban is kérdésessé válik a jövője. – Attól félek, hogy az uniós rendeleteknek nagyon sokan nem tudnak majd megfelelni, hiszen ugyanazok az előírások vonatkoznak majd a családi kézműves műhelyekre, mint a nagy tömegben termelő gyárakra, anyagi segítséget viszont senki sem ígért – mondja a fiatal fazekas.