Improvizációk orgonára

Fassang László orgonaművész lép fel ma este fél hétkor Székesfehérváron a Prohászka-emléktemplom felújításáért rendezett jótékonysági orgonahangverseny-sorozatban. A koncert teljes bevételét a templom rekonstrukciós munkálataira fordítják, amellyel 2005-re, a boldoggá avatására váró Prohászka Ottokár püspökké szentelésének 100. évfordulójára szeretnének végezni. A felújítás azért is fontos, hiszen Prohászka mellett egy másik boldoggá avatásra váró magyar férfi, Kaszap István sírja is a templomban található.

A koncertet szervező Varga Ernő elmondta: a Prohászka-emléktemplomban található Székesfehérvár legszebb hangú orgonája, ezért fontosnak tartotta, hogy ezt az értékes hangszert ne csak a liturgiához használják, hanem az orgonaművek teljes irodalmát szólaltassák meg rajta. Varga szólt arról is, hogy a városban jelenleg az általuk szervezett az egyetlen orgonahangverseny-sorozat. A jótékonysági koncertekre neves művészeket hívnak meg, korábban szerepelt már Karosi Bálint orgonaművész és Pászthy Júlia Liszt-díjas opera-énekesnő, Tóth József Miklós karnagy, valamint Agnes Joo-hee Lee dél-koreai orgonaművésznő.

A mai koncert vendégművésze Fassang László, az orgonadarabok egyik legérdekesebb előadója, s a koncertet különösen kiemeltté teszi, hogy a most megszólaló repertoárral még nem jelentkezett hazai hangversenyen. A művész mostanában egyébként sem adott igazán nagyszabású koncertet, a Ferenciek terén tartott francai barokk estjén és a zsámbéki orgona-szaxofonos rádiófelvételén kívül nem állt színpadra. Fassang, aki számos nemzetközi verseny díjazottja, a budapesti Zeneakadémia elvégzése után a párizsi Conservatoire-on is diplomát szerzett, nemcsak orgonából, hanem improvizációból is, így ő az első és egyetlen magyar művész, aki a legmagasabb végzettséggel rendelkezik. Az improvizáció műfaja, mint a komolyzenei koncertek része, hazánkban még csak kevesek által ismert, a ma esti hangversenyen azonban jelentős szerepet kap majd. Fassang ugyanis rendkívül fontosnak tartja a klasszikus orgonairodalom megszólaltatása mellett az improvizáció hagyományának ápolását. Célja: kiragadni az orgonát a megszokott konvencionális keretek közül. Fassang improvizációinak fontos részét alkotja a dzsessz is, s ezért Bacsó Kristóf szaxofonos barátjával készített egy improvizációs albumot, amely a közeljövőben kapható lesz. A közös produkció lényege, hogy az orgona és a szaxofon egyenrangú félként egyszerre improvizál, s így játékuk egy hangszerének hangzik. Fassang a most épülő nemzeti hangversenyterem világszínvonalú orgonájának építésével kapcsolatban is fontos szerepet kapott, Baróti István orgonaművésszel közösen biztosítja a pályázatok szakmai hátterét.

A ma esti hangversenyen Fassang nem a megszokott kronológiai sorrendben adja elő a műveket, hanem két nagy téma köré csoportosítja. Az első rész a híres Weinen-, Klagen-, Sorgen-, Zagen- téma köré csoportosul. A koncert J. S. Bach G-dúr fantáziájával kezdődik, ezután a mester 12. Kantátájából az említett rész hangzik el Fassang átiratában, amelyet Liszt Ferenc Weinen-, Klagen-variációja követ. Az első szakasz befejezéseként Fassang improvizál a Weinen-, Klagen-témára. A második részt Jehan Alain francia orgonista és zeneszerző határozza meg. Először Alain Litanies című műve csendül fel, amelyet Maurice Duruflé Prelúdium és fúga Alain nevére című kompozíciója követ.