E lsősorban a Fidesz kultúrpolitikája, valamint a magyar kulturális média hiányosságai kerültek szóba a Fidelitas rendezvényén, amely a kritika és az önkritika jegyében zajlott a hét végén az Új Nemzedék-találkozó kulturális témájú előadás-sorozatában.
L. Simon László, a Szépirodalmi Figyelő szerkesztője a kortárs irodalom helyzetét vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy az olvasás háttérbe szorulásának egyik oka az, hogy a rendszerváltás után az irodalom elvesztette a szocializmusban betöltött társadalmi szerepét, megszűnt az írók direkt politikai szerepvállalása, és az irodalmi sajtó politikai érdeklődésű olvasótábora átpártolt a profi politika fórumaihoz és a sajtóhoz, amelyből időközben szinte teljesen kiszorult a szépirodalom.
A szerkesztő szerint a kortárs művek iránti igény csökkenésének másik oka az, hogy a szellemi vasfüggöny lebontása után a kánonformáló kritikai iskolák olyan nyelvi-esztétikai elvárásokat alakítottak ki, hogy az annak megfelelni szándékozó írók munkássága egyre kevésbé fogatható be a széles közönség számára. A szépirodalmi szervezetek támogatásáról szólva L. Simon vázolta az utóbbi évek kedvezőtlen tendenciáit is. – Összevonták az MKA irodalmi és folyóirat-kollégiumát, mind a mai napig nem rendezték a digitális akadémia finanszírozási kérdését, már csak évente kétszer ír ki pályázatot a Magyar Könyv Alapítvány, megalázó összegeket adnak az állami kitüntetések mellé, indokolatlanul túlbürokratizált a pályázati rendszer.
Molnár Attila Károly a kultúrában és a médiában elmaradt rendszerváltozásról beszélt. Devich Márton, a Heti Válasz kulturális rovatvezetője borúlátóan nyilatkozott a magyar kulturális újságírás helyzetéről.
Csurka Istvánnak mindenben túl korán volt igaza - az író-politikusra emlékeztek a Terror Háza Múzeumban