Ha Steve Reich zenéjét egy szóval akarnám meghatározni – már ha lehetséges egyetlen kifejezéssel körülírni rendkívül összetett és szerteágazó gyökerekből táplálkozó muzsikáját –, azt mondanám: transzcendentális. Ez a zene csupa-csupa érdekes hangszínt és ritmust hoz, világos és átlátható szerkezeteket mutat, a modern zenei irányok – mint például a repetitív zene – eszközeit a tradicionális zenék felől közelíti meg, így azoknak is emészthető, akik kizárólag Bach vagy Mozart örökzöld slágerein nőttek fel. Az elektronika, a hangosítás és a keverés segítségével pedig a hangszerek egészen új arcát tudja megmutatni. Nyilván ez is oka a zeneszerző népszerűségének: keddi koncertjére még az állójegyek is elfogytak. Három rendkívül népszerű mű hangzott el: a Drumming – Part I, a héber zsoltárokat megidéző Tehillim és a Music for 18 Musicians. Steve Reich művei valahol az indiai rituális zenék soha véget nem érő, folyamatosan ismétlődő dallamait idézik. A darabokat lüktető feszesség hatja át, részben az osztinátó ritmusok, részben a hangzatok és dallammotívumok állandó pulzálása miatt. Steve Reich zenéje lélek mélyén gyökerező, égi szférához illő gondolatokat szül.
(Steve Reich Budapesten, október 21. 19.30, Zeneakadémia, Budapesti Őszi Fesztivál.)
origo.hu
A következő három évre szóló bérmegállapodás is azt jelzi, hogy középtávon is javul a tervezhetőség a gazdaságban
