Magyar zenével emlékezünk, hiszen az Aradon kivégzett tábornokok a magyar szabadságért vállalták a vértanúhalált. Az ő személyükön, tetteiken keresztül az egész szabadságharcot bemutatjuk, az 1848. szeptember 2-án kitört délvidéki csatáktól egészen a kivégzésig – mondja Mészáros Tibor, a zenekar prímása. Hozzáteszi: elsősorban keservesekkel, bujdosó-, betyár- és katonadalokkal, korabeli népdalokkal, valamint a vértanúk dalával idézik meg a kor eseményeit. Az ismert történelmi tények mellett a zenekar néhány érdekességgel is szolgál: Szabó Anita fuvolaművész előadásában megszólal Donizetti Lammermoori Lucia című operájából a haldokló Edgar búcsúáriája, az a mű, amelyet Lahner György utolsó éjszakáján fuvolázott a siralomházban.
A Tisztelgés a hősök előtt című műsor a szabadságharc helyszíneit az adott vidékre jellemző népzenével jeleníti meg. A délvidéki harcokat tamburamuzsika jelképezi, de a történelmi Magyarország jóformán minden vidékéről megszólal egy-egy jellegzetes dallam. A Tavaszi hadjárat váci, turai, isaszegi és gödöllői eseményeit Galga menti népzene örökíti meg, Erdély felszabadítását mezőségi muzsikán keresztül ismerhetjük meg, az alföldi toborzások és a Debrecenben történtek tekerős nótákban elevenednek meg, Komárom felmentését csallóközi összeállítás kíséri, a nagycsűri vereségről pedig kalotaszegi énekek szólnak. A világosi fegyverletétel pontos történetét korabeli autentikus szászcsávási, többszólamú népdal mondja el. Ez a szászokra jellemző énekmód a Kárpát-medencében csak ezen a területen található meg. A szülőföldjüktől távol harcoló katonák emlékére kalotaszegi dallamokat játszik a Mészáros zenekar. A harcokban elesettekért erdélyi halottkísérők szólnak.
A népzenére épülő történelmi műsorban a zenekaron kívül hat vendégzenész is közreműködik: Bárdos Ildikó, Molnár Miklós, Kozma Gyula, Kovács Géza, Romháti Krisztián és Szűcs Sándor. Bár az esten egyre több zenész kerül a színpadra, a fokozás ellenére az előadás mindvégig megőrzi csendességét. A műsor befejezéseképpen a közreműködők a régi magyar himnusszal, a Boldogasszony anyánk kezdetű énekkel fohászkodnak hazánkért és a magyar jövőért.
Csurka Istvánnak mindenben túl korán volt igaza - az író-politikusra emlékeztek a Terror Háza Múzeumban