A közgondolkodás perifériáján

Csángó ünneppel emlékezik meg alapításának tizedik évfordulójáról a moldvai zenét játszó Zurgó együttes ma este hét órától a XII. Kerületi Művelődési Központban (volt MOM). A zenekart az elmúlt évtized eredményeiről és jubileumi rendezvényükről kérdeztük.

Minden lehetőség jó alkalom arra, hogy a moldvai magyarok kultúráját népszerűsítsük Magyarországon, ezért is vállalkoztunk a csángó ünnep megszervezésére – mondja Nagy Bercel, a Zurgó együttes vezetője és furulyása, majd hozzáteszi: az elmúlt tíz évben sokat változott ugyan a csángók ismertsége és megítélése, de még mindig a közgondolkodás perifériáján vannak. – A rendezvény színpadi műsorral indul, amelyben elsősorban a csángó kultúra régies rétegét szeretnénk bemutatni. Emellett arra törekszünk, hogy a Zurgó egy évtizedének egyfajta összegzése is legyen a műsor. A jubileumi találkozón a Zurgó mesterei és barátai lépnek fel. Klézséből, Somoskából, Pusztinából és Külsőrekecsinből érkeznek hagyományőrző zenészek és énekesek: Hodorog András, Legedi László István, László Erzsébet és Fehér Márton, Mandache Aurél, Paun Vaszil, Pálinkás Erzsébet és Kosztin Margit. Magyarországról pedig Berecz András, Fábri Géza, Unger Balázs, az Egyszólam, a Téka, a Somos és a Tatros együttes, valamint a Válaszút Táncegyüttes. A jelenlegi Zurgó tagjai számos más formációval is együtt dolgoznak, így természetes, hogy a Vándor Vokál, a Fanfara Complexa és a Mokányos együttes is muzsikálni fog a találkozó programjában. – Az énekek szempontjából az est legizgalmasabb része Pálinkás Erzse, Kosztin Margit és László Erzsébet fellépése lesz – mondja Navratil Andrea, a Zurgó énekese. László Erzse néni Nyisztor Ilona édesanyja, számtalan szebbnél szebb balladát énekelt már nekünk, most is arra kértük, ezek közül válasszon egyet az esti koncertre. – Pálinkás Erzse és Margit néni Somoskán él – a zenekar dobosának, Benke Félixnek a szülőfalujában –, Erzse néni még sohasem járt Magyarországon. Rengeteg dalt és mesét tanultunk tőlük, ezeket beépítettük a repertoárunkba, de most végre személyesen is megismerheti őket a magyar közönség – teszi hozzá. A műsort hajnalig tartó moldvai és gyimesi táncház követi.
A Zurgó együttes az elmúlt évtized során sok változáson ment keresztül, az alapító tagok közül már csak ketten: a hegedűs, Draskóczy Lídia és Nagy Bercel tagjai a zenekarnak. Az együttes annak idején Balogh Sándornak, az Óbudai Népzenei Iskola tanárának segítségével alakult – mondja Nagy Bercel. Eredetileg citera- és furulyatanár volt, s gyakorlatilag a mi kedvünkért állt neki a moldvai anyagnak: a gyűjtéseknek és azok lejegyzésének, oktatásának. Ebből egyébként rengeteg népszerű kiadvány született, melyek részben a hajdani és mostani zurgósok munkáját is dicsérik. Mi már egy ideje együtt zenélgettünk, amikor Sanyi – éppen tíz éve – kapott a rádiótól egy stúdiólehetőséget. Ránk gondolt, s emiatt nevet választottunk, s az első sikeres felvételekkel a hátunk mögött elindultunk a népzenészi pályán – meséli Nagy Bercel. A mostani felállásban Draskóczy Lídia, Navratil Andrea, Benke Félix Agusztin, Demeter László, Nagy Bercel és Sófalvi Kiss Csaba muzsikálnak.
A zenekar hét éve rendszeresen tart táncházat. – Az első fél év a MOM Művelődési Házban telt, majd három évre átköltöztünk az FMH-ba. Innen a Fonóba mentünk újabb három évre, idén januártól pedig visszakerültünk a XII. Kerületi Művelődési Központ (volt MOM) kupolatermébe, ahol kiválóan lehet dolgozni – mondják a zenekar tagjai. A táncházakat az együttes minden hónap első és harmadik péntekén este nyolc órától tartja.
Még a népzenészek között is gyakran vita tárgya a moldvai folklór. A tánczene sok elemét román eredetűnek tartják, s elmarasztalják azokat a zenekarokat, akik ezeket is beemelik repertoárukba, holott többségük szerves részét képezi a csángó kultúrának. Megkérdeztük a Zurgót, ők fontosnak tartják-e ezt a különbséget. – A ma esti csángó ünnepen a szívünkhöz közelebb álló régies dallamokat hallhat majd a közönség, ugyanakkor fellép a Fanfara Complexa is, amely a románoknál mostanában divatos rezes felállást képviseli – mondja Navratil Andrea. – Itt egy másik probléma is felmerül – folytatja Nagy Bercel. – A csángó zenei kultúra a ma ismert zenei gazdagságában csak az utóbbi évtizedben vált hozzáférhetővé Magyarországon. Korábban főleg az énekes anyagok, illetve néhány áttelepült furulyás gyűjtései álltak rendelkezésre. Emiatt aztán még képzett zenészek számára sem egyértelmű, mi ebből a magyar, a román, a török vagy éppen a szláv népektől származó motívum. Sajnos, vagy nincsenek rendszeres kutatások ezen a téren, vagy ha vannak, akkor nem kapnak elég nagy nyilvánosságot. Bár különbséget teszünk az egyes dallamok között, úgy gondoljuk, hogy a moldvai zenét a maga sokszínűségében kell továbbadni. Ezt a részben ázsiai, részben európai gyökerekből táplálkozó hagyományt mutatjuk be megismertetve a közönséggel a csángó kisebbség múltját és jelenét is. Talán nem véletlen, hogy a zenekar idei nyári turnéjára két kisebbség hazájából, Baszkföldről és Katalóniából érkeztek az első meghívások. De játszottunk Extremadurában, Plasencia középkori főterén is – teszi hozzá. A zenekar új lemez megjelentetését is tervezi tavaszra, a közeljövőben pedig fellép többek között november 13-án a Vándor Vokál jubileumi koncertjén és december 6-án a dévai és csíksomlyói árvaházak javára tartandó jótékonysági rendezvényen, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában.