Kiveszett ősi szokások, ünnepek

Jankovics Marcell rajzfilmrendező és művelődéstörténész évek óta foglalkozik a naptári ünnepekhez, így a karácsonyhoz szorosan kapcsolódó, hihetetlenül gazdag hiedelemvilággal. Mint azt a szegedi piarista gimnáziumban tartott minapi előadásában hangsúlyozta: a hitét vesztett ember számára is rendkívül fontos karácsony tulajdonképpen három időszakra osztható. Először az adventre, majd a szűkebb értelemben vett karácsonyra és a vízkeresztre. Régebben ugyanis nem volt szilveszter, a farsangi időszak vízkeresztkor kezdődött.
Az ünnepeket két dolog köti öszsze, az egyik a betlehemi csillag, amely a téli égbolt legfényesebb csillaga. Amikor felkel, azt jelenti, már közeledik a karácsony. A másik a Tejút, amely csodálatos csillagok halmazával „meséli el” a betlehemi eseményt. A legszebb karácsonyi csillagkép kétségkívül az Orion. A régi magyar közgondolkodásban ez volt az öreg pásztor, aki megjelenik a betlehemi játékokban is kicsúfolt öregemberként. Azt viszont ki-ki maga döntötte el, minek nézi az övén látható három csillagot: pásztoroknak, angyaloknak vagy királyoknak. Amikor ezek a csillagok megjelentek, az emberek tudták, mi a teendőjük. Számukra ez jelentette a naptárt. A régi ember tudatában úgy zajlott az ünnep, mint a mennyben, és ezért volt csodálatos. A templomon kívül ott volt az ünnepekhez kapcsolódó szokáshalmaz. Hogy mára sajnos kiveszett, hozzájárult az is, hogy veszendőben van a régi paraszti életforma.