Szapphótól Kaffka Margitig

Hasonmás változatban adta ki a Nap Kiadó Török Sophie (Babits Mihályné) és Kótzián Katalin antológiáját, amelyben a világirodalom és a magyar irodalom jeles költőnőitől közölnek verseket. Török Sophie öntudatosan mondja a könyv előszavában, hogy e mű „hézagpótló munka és a maga nemében egyedülálló gyűjtemény (…), mivel az asszonyok költészetét egyetlen irodalom-őrző sem kívánta soha egybegyűjteni, s külön folyamuk sodrában őket felmutatni”. Vitába száll egyúttal – nem alaptalanul – a XIX. századi Gyulai Pállal, aki azt írta, hogy „a nőnek korlátolt helyzeténél fogva csak pár gyöngédebb húr állhat rendelkezése alatt, mi nem ad nagyobbszerű költészetet (…) Helyzeténél, hajlamainál, kedélyénél fogva a nő igen alkalmas meséket, beszélykéket írni gyermekek, kivált leányok számára.”
Maga a mű értelemszerűen és nem is sikertelenül kívánja cáfolni Gyulai Pál vélekedését. A poétriák felvonultatását természetesen a nagy Szapphóval kezdi, majd a francia Marie de France-szal és a német misztika egyik legeredetibb költőnőjével, Mechtild von Magdeburggal folytatja. Ezután Navarrai Margit és Louise Labé következik, majd a legelső nagyszabású magyar költőaszszony, Petrőczy Kata Szidónia. A XIX. századból Ujfalvi Krisztina, Dukai Takách Judit, Ferenczy Teréz és Szendrey Júlia szerepel hangsúlyosan. Elisabeth Barrett-Browning két „portugál szonettel”, Emily Dickinson négy szép dallal van jelen a könyvben – azóta Károlyi Amy teljes életművét átültette magyarra. A főként prózaíróként jelentős, rövid életű Kaffka Margit öt versével, köztük a Petike jár című antológiadarabbal szerepel a kötetben. A sort néhány külföldi kortárs költőnő – Masa Halamová, Elisabeta Bagrjana, Maria Under – zárja.
Amikor e könyvecskét közreadták, élt még – igaz, távol a világtól, a szabolcsi Anarcspusztán, tragikus magányban – a legizgalmasabb, legtitokzatosabb magyar poétria, Czóbel Minka. Meglepő, hogy róla az antológia nem vesz tudomást. Az is igaz viszont, hogy hosszú élete során szinte senki nem vette észre, hogy az Opálok, a Gyökerek és a Donna Juana költője olyan mágusasszony, boszorkányos titkok tudója, amilyen nemigen termett még magyar földön.