A gyimesi és a moldvai kultúra középkori és kora újkori rétegének bemutatását tűzte ki célul az idei csángó bál, amelyet szombat este hét órától már nyolcadszorra rendeznek meg a Petőfi Csarnokban. Az idén a gyimesi csángókat gyimesbükki, a moldvaiakat pedig klézsei, külsőrekecsini, pusztinai, somoskai és trunki hagyományőrzők képviselik. A magyarországi táncházas zenészek közül Berecz András, a Jászság Népi Együttes, a Kárpátia zenekar, a Magyar Énekmondók, a Somos, a Tatros és a Zurgó együttes, a Vándor Vokál és a Tűzkő Csaba Septet lép színpadra. A rendezvény bemutatóit fénykép- és kerámiakiállítással színesítik, ezúttal Csoma Gergely moldvai fotóit és Petrás Mária kerámiáit ismerheti meg a közönség.
A csángó bál szervezői, a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Egyesület a moldvai magyarság létét alapjaiban fenyegető kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatokra kívánja felhívni a közvélemény figyelmét, és igyekszik támogatókat nyerni a csángó magyarság megmaradását, illetve felemelkedését célzó erőfeszítésekhez. Az évszázadok óta kulturális elszigeteltségben élő csángó népcsoport különösen a XX. századi erőszakos asszimilációs román politikai törekvéseket szenvedte meg. Ennek megváltozatásában az első jelentős lépés 2001-ben volt, amikor az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének állandó bizottsága elfogadta Tytti Isohookana Asunmaa finn raportőr jelentését, amely kimondja, hogy „a moldvai csángók a magyar nyelv egy korai változatát beszélik, ősi hagyományokat, változatos népművészetet és népi kultúrát őriznek, amely különleges értéket jelent Európa számára”.
origo.hu
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő
