Olga Kernnek Csajkovszkij-interpretációiban nyilván csak előnyére váltak moszkvai zenei tanulmányai, valószínűleg az átlagosnál többet sejthet a nagy orosz zeneszerző életérzéséből. A zongoraverseny egyébként is Csajkovszkij korai, nemzeti érzelmekkel fűtött éveiből való, két ukrán népdalt is feldolgoz benne. Az 1874–75 fordulóján komponált zongoraversenyt követően, 1876-ban keletkezett a Francesca da Rimini, amely az Isteni színjáték poklának megható szerelmes történetét dolgozza fel. (Csajkovszkij eredetileg operát szeretett volna készíteni a Francescából, annyira megfogta a szöveg.)
Olga Kern ízig-vérig nő, tele érzelmekkel. Talán ez az, ami legelsőre átsüt a felvételen, s azt hiszem, Csajkovszkij esetében ez nem is lényegtelen. Mindent tökéletesen, hibátlanul lejátszik, de mégsem ezt jegyezzük meg, hanem azt, amit megfogalmazni olyan nehéz. Olga Kern a mű lényegét, üzenetét világítja meg, s teszi mindezt olyan természetességgel, hogy amikor egy óra alatt lejár a lemez, azt hisszük, még csak öt perce kapcsoltuk be a magnót. Egyszerűen hallgattatja magát. A Francesca előadása egyenesen képszerű, annyira szuggesztív és hatásos. Jó partner ehhez az amerikai Rochester Filharmonikusok Zenekara és Christopher Seaman kiváló angol karmester. Azt hiszem, valahogy úgy kell Csajkovszkijt játszani, ahogy ezen a lemezen szól.
Persze, a belső tartalom a lényeges. Lehet akármilyen szép és megnyerő a külső borító, ha a felvételt nem élvezzük, semmit sem ér. Itt viszont azt sajnálom, hogy az igazán értékes belsőt nem tükrözi elég híven a tok, az egyszerű műanyag dobozba zárt egyszínű lemez, bár a borítón Ary Scheffer Francesca da Rimini című festménye jó választás. Talán többeket megfogott volna egy látványosabb megoldás, s tegyük hozzá, meg is érdemelték volna az előadók.
(Olga Kern: Csajkovszkij: I. zongoraverseny, Francesca da Rimini, kísér a Rochester Filharmonikusok Zenekara, vezényel Christopher Seaman. Kiadó: Harmonia Mundi, 2003.)
origo.hu
Hogyan lett az energiából fegyver a nagyhatalmak kezében?
