Hősök és szentek hazája

2004. 03. 16. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Más országban, aki a hazáját szolgálja, becsületes ember. Minálunk hős vagy szent – írta Széchenyi István naplójába. Lassan pedig már azt is eredményként kell értékelnünk, ha a hazafiak, a nemzet gondjai iránt aggódók egyáltalán hősöknek vagy szenteknek számítanak, s nem egyszerűen csak lesajnálják őket. Nehéz ugyanis nem szándékosságot látni a Millenáris hétfői ünnepi programajánlatában, ahol természetesen ingyen nézhettük a szokásos márciusi műsorszámokat, a látványos huszárfelvonulást, a toborzót, a gyermekkoncertet. Ingyenes volt Demszky Gábor tárlatvezetése a szamizdatkiállításon és a Beszélő összkiadásának bemutatója is, s természetesen nem kellett fizetni a kora esti könnyűzenei programért sem, ahol a Hiperkarma, a KimNowak, Emil Rulez, a Ghymes, valamint a Kispál és a Borz szórakoztatta slágereivel a fiatalokat. A királyi tévé is ez utóbbit tartotta érdemesnek közvetítésre.
Nagy öröm, hogy a Millenáris olyan fontosnak ítélte március idusát, hogy nem kért belépőjegyet ezekre a rendezvényekre, elszomorító azonban, hogy az igazi esti megemlékezésre, amelyet a Mészáros zenekar tartott, s amelyen tényleg az ünnepről volt szó, csak pénzért lehetett bejutni. Ez volt az egyetlen fizetős program a Millenáris hétfői kínálatában. A buli ingyenes, a megemlékezésért fizetni kell?
A Mészáros zenekar három párhuzamos szálra felfűzött Minálunk hős vagy szent című népzenés, történelmi-irodalmi műsora szokatlan kísérletet tett: három jelentős korszak közötti kapcsolatra világított rá. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukása, a trianoni tragédia és a II. világháborúból való sikertelen, 1944-es kiugrási kísérlet tapasztalatait foglalták össze történelmi beszédek, visszaemlékezések, valamint Márai Sándor, Benedek Elek és Wass Albert művei alapján. Látszólag távol áll egymástól Széchenyi nagylelkű anyagi felajánlása, Kossuth és Görgey konfliktusa és ennek megítélése, a Tanácsköztársaság, a trianoni magyar küldöttség, Horthy 1944. március 10-i rádióbeszéde a háború befejezéséről, majd fia elrablása és a másnapi visszakozás. Egy azonban közös bennük: történelmünk nagyjai magányos hősök voltak. Azért maradtak egyedül, mert nem bíztak egymásban. Segélykiáltásként visszhangzik a végszó: Széchenyik, Kossuthok, Görgeyk, ha összefognátok, még az ég is megnyílana!
(Mészáros zenekar: Minálunk hős vagy szent, Millenáris Fogadó, március 15., 20 óra.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.