On-line mesterkurzus

Nem mindennapi álmokat sző Domonkos Máté, a tavaly létrejött Hangszer és Zene című lap főszerkesztője. Interneten közvetíthető mesterkurzusok indításán fáradozik, holnap este hét órakor a budavári önkormányzat aulájában (I., Kapisztrán tér 1.) pedig útjára indul a Hangszer és Zene-estek előadássorozat, amelyen neves művészek és alkotók beszélnek a zenéről és a társművészetekről.

Mi késztette arra, hogy elindítsa a Hangszer és Zene című lapot?

– Hangszeren, klasszikus gitáron játszom magam is, és nem találtam olyan lapot, amely a hangszereken keresztül közelítené meg a zenét. Később persze rengeteg szempont változott, megismertem a hangszerészeket, és rá kellett döbbennem, hogy a szakmájuk nem egyszerűen mesterség, hanem társművészet. Lenyűgöző alkotók vannak köztük.

– A lap léte automatikusan hozta magával a kísérőprogramokat is?

– Ezek a rendezvények párhuzamosan folytak. Régi nagy vágyálmom, hogy az internetre is fel tudjam tenni azt, ami számomra a zenében vonzó. Korábban szerveztem már egy hasonló sikeres programot, a koncert.hu-t. Három egymástól távol eső műfaj keveredett az interneten, a Schola Hungarica gregorián misztériumjátéka, Szilágyi Enikő sanzonestje és a Budapesti Operettszínház gálaestje. Az internet alkalmas arra, hogy interaktívvá tegye a virtuális koncertlátogatásokat, rengeteg embert be lehet kapcsolni az eseménybe.

– Az on-line mesterkurzusról szóló tervük ennél összetettebb rendezvénynek ígérkezik?

– Fontos, hogy egy szakmailag jelentős eseménynél kihasználjuk az adott lehetőségeket. Hasznos és tanulságos, ha mesterkurzust rögzítünk, később pedig levetítjük. Ha azonban úgy nézhetem, hogyan tanít, mit javasol a tanár, hogy bele is tudok kérdezni, és egyfajta kommunikációt hozok létre az oktatóval, az már rendkívül széles perspektívát nyújt. Ez eddig csak azoknak volt a privilégiuma, akik jelen tudtak lenni a nyílt órákon. Egy klasszikus zenei mesterkurzusra viszonylag szűk réteg jut el, jóval kevesebben, mint akiket az adott téma érdekel. Az internet segítségével könnyen és gyorsan ki lehet tágítani ezt a kört.

– Mikorra tervezik az első ilyen alkalmat?

– Szeptember elejére. Nem a hagyományos mesterkurzusok koreográfiája szerint rendezzük meg, vagyis hogy egy tanár és egy növendék eljátszik egy szonátát. Minél szélesebb kört szeretnénk bevonni. Itt lépnek a képbe a hangszerészek és az akusztika. A rendezvényhez kapcsolódik majd a régi zene, a zeneszerzés, a hangszerészet, például hangszertesztek, de természetesen előadások is tartoznak minden témához. Egyelőre csak magyarul közvetítjük a kurzust, de később az anyagi lehetőségekhez mérten szeretnénk fordítószoftverek segítségével a nagy európai nyelvekre is lefordítani az elhangzottakat.

– A Hangszer és Zene-estek ötletét a lap kínálata adta?

– Rádöbbentünk, mennyi mindenről lehetne még beszélgetni azokkal, akikkel a lapban riport készült. Ezeken a találkozókon komplex képet szeretnénk adni, bemutatva a társművészeteket is. Holnap például az első részben Madarász Iván Erkel-, Bartók- és Pásztory-díjas zeneszerzővel beszélgetünk, akitől a közönség is kérdezhet, a második részben pedig Márkus Barbarossa János lesz a vendégünk, aki rendkívül izgalmas személyiség. Európa egyik legnevesebb hangszer-restaurátora, a Dorotheum vezető hangszerész szakértője, ráadásul költő és író is, továbbá saját filmstúdiója van. Ő a világ hangszer-kereskedelméről is beszél. Később ezeket az esteket is szeretnénk közvetíteni az interneten.

– A lapban a komolyzene és a népzene mellett a könnyebb műfajok is teret kaptak, mint a dzsessz és az igényes rockzene. A Hangszer és Zene-estek programjában is várható a későbbiekben könnyűzenész meghívott?

– Természetesen tervezzük ezt is, hiszen a teljességre törekszünk, de azt szeretnénk, ha ezek az estek valamilyen formában mindig kapcsolódnának a Hangszer és Zene laphoz.