Rákóczi Ferenc alakját sokféleképpen megőrizte a néphagyomány, tele a Kárpát-medence Rákóczi-fákkal, Rákóczi-forrással. A népzenénkben is számtalan olyan dallammal, szöveggel találkozunk, amelyek a kuruc korral és a fejedelemmel kapcsolatosak. Ezekből, valamint a XVII–XVIII. század zenei világából válogatott az 55 éves Honvéd együttes Hegedős zenekara kedd esti koncertjére. A sokszínű előadás bejárta az egész magyar nyelvterületet a Felvidéktől Moldváig, felidézve a kódexekben fennmaradt és a nép ajkán tovább éltetett Rákóczi-dalokat, s azokat is, amelyek szövege már megváltozott, dallama azonban kuruc nótát hordoz.
Ökrös Csaba, az együttes vezető prímása ezúttal is lehengerlően hegedült. Szép hangszíne és kidolgozott, gazdag díszítései mellett természetes egyszerűséggel játszotta a rendkívül virtuóz meneteket is, életet lehelve minden egyes hangba. Gyimesi dallamai hitelesen idézték fel a néhány éve elhunyt hagyományőrző prímás, Halmágyi Mihály jellegzetes hangvételét, s ugyanilyen autentikus volt kalotaszegi verbunkja és csárdása, bonchida ritka magyarja és Rákóczi-indulója, valamint magyarpalatkai siratósa. Szalóki Ágnes, a koncert énekes szólistája ehhez méltóan, eredeti hangon, stílusosan énekelt. Csávás Attila a kuruc kor elmaradhatatlan hangszerével, a tárogatóval tűnt ki, meghatóan szépen játszotta a korabeli dallamokat.
A műsor második felében a Honvéd másik együttese, Szalai Antal prímás és népi zenekara mutatkozott be a kuruc kor folytatásával, a XIX. század zenei hagyományával, csárdásokkal, népdalfeldolgozásokkal és az örökzöld komolyzenei kompozíciókkal, Bartók Román táncaival, Brahms Magyar táncaival, Liszt II. Magyar rapszódiájával és Dinicu Pacsirta című művével.
(Honvéd együttes: Jubileumi koncert, Hegedős együttes: Hallgassátok meg, magyarim…, Szalai Antal és népi zenekara: Repülj fecském! BM Duna Palota, április 27.)
16 méter magas kútba esett egy három éves gyerek Hatvanban