Gregorián énekek tiszta hangzással

-KLASSZIKUSOK- Bár a gregorián énekek leginkább latinul ismertek, legtöbbjüknek van magyar fordítása is, olyan, amelyet énekeltek is. A középkor végén sok nemzeti nyelvű, irodalmi értékű fordítás született, amelyeket aztán később a protestáns egyházak is szívesen átvettek. Ezek közül mutat be egy csokorravalót a Schola Hungarica Gregorián énekek magyarul című lemezén.

A keresztény liturgiában a gregorián énekeknek a szövege volt az igazán lényeges, a dallam csak kiemelte, érzelmileg színezte azt. Nekünk, akik már nem beszélünk, nem értünk olyan szinten latinul, hogy egyszerre fogadhassuk be mind a kettőt, nagy segítség, ha saját nyelvünkön szólalnak meg ezek az énekek. A mai magyar templomi gyakorlatban is szívesebben alkalmazzák a magyar nyelvű változatokat, éppen az érthetőség miatt. A Schola Hungarica lemeze nem a dallamok, hanem a szövegek miatt jelentős, nagy részükhöz latin nyelven könnyen hozzájutunk, a jelentős keresztény ünnepek repertoárjának legfontosabb dallamait azonban összegyűjtve, magyarul már kevésbé találjuk meg.
A lemez első állomása az adventi ünnepkör, amelyet a karácsony követ, itt egy jellegzetes kétszólamú olvasmányt is hallunk egy zágrábi intonációs könyvből. A vízkereszti anyagban egy tropizált Kyrie is szerepel (ez az eljárás azt jelenti, hogy a rögzített liturgikus szöveget anyanyelvű betéttel egészítették ki), és a magyarországi Protestáns Graduál Gloria tétele, amely szövegében némileg eltér a katolikus mise Dicsőség-tételétől. A CD második fele a nagyhetet, a húsvétot és a pünkösdi énekeket dolgozza fel. A húsvéti mise különösen szép, gazdagon díszített tételeiből bő kínálatot kapunk, a húsvéti sequentiát Babits Mihály fordításában énekli a kórus. A lemezen egy Szent István királyról szóló himnusz is hallható.
A Schola Hungaricában nehéz csalódni. Kicsiszolt, tiszta hangzásuk háttere hatalmas elméleti tudás a gregoriánról, az egyházzenéről és a keresztény liturgiáról. Annak idején a szerzetesek, a gregorián énekek megszólaltatói szintén e tudás birtokában voltak, de akkor természetes is volt, hogy a mise, a litániák, a zsolozsmák rendjét minden énekes ismeri, ahogy azt a szimbólumrendszert is, amelyre az egész keresztény liturgia épül. Ma már ez ritka, hiszen az énekesek többsége nem a klérusból kerül ki. A Schola Hungarica műhelye viszont kiváló gyűjtőhelye a hozzáértőknek, két karnagyukkal, Dobszay Lászlóval és Szendrei Jankával, akik a gregorián elismert kutatói. Előadásuk hatása alól nehéz kivonni magunkat. Egyszerűen, mindenféle mesterkéltség nélkül, évszázadok alatt megérlelt, letisztul dallamok szólnak Isten dicsőségére.
(Schola Hungarica: Gregorián énekek magyarul. Hungaroton, 2004.)